Jogállam, 1924 (23. évfolyam, 1-10. szám)
1924 / 9-10. szám
KARÁCSONY ESTÉJÉN. írta: Dr. STAUD LAJOS. Magasztos eszmények kedves szülöttje, szentséges eszmények szelíd ébresztője: édes karácsonyest! . . . Nyomósabban ugyan ki hirdeti, mint éppen Te, hogy az ember nem tud, nem képes lenni örök értékek, magas eszmények nélkül és hogy nyugtalanságainkban, nyomorúságunkban mindig csak eszményeinkben keresünk és meg is találjuk, a megnyugvást, a megvigasztalást, a kielégülést és az erőt. Nincs más, ami az életnek tartós gazdaságot és el nem muló szépséget tudna nyújtani, mint éppen az örök értékek, az örök eszmények! Nagy, fényes valóságok ők, mert mindent leküzdő erejük hatásától nem menekülhetünk, életet szépítő varázsukban pedig édesen gyönyörködünk! Nagy és boldogító realitás vagy Te is: karácsony szent estéje! Teli vagy édes rejtelmekkel, boldogító várakozásokkal, mélységes jelentőséggel! ... és sejtelmes csöndedben szárnyra kelnek a lélek fenséges eszményei ... és felébred a leküzdhetetlen sóvárgás: a megváltás és a megszabadító után!... Valóban, a küzködés, az élet súlyos, mondhatni hogy: kétségbeejtő problémái közepette, ugyan ki az, aki megváltót, felszabadítót nem várna, nem kívánna?! . . . Meg kell, hogy érkezzék: csakhogy egyedül azok látják meg, egyedül azok ismerik fel, akik lelkükben átélik, hogy mit jelentenek a magas, a tiszta, az örök értékek, akik meghallják és örvendve hallják: Glória in excelsis Deo! A megváltás csak az örök értékek, az örök eszmények győzelmes uralmában állhat... és csak ekkor valósul meg az égi szózat másik része: Pax hominibus bonae voluntatis! Bona voluntas! . . . vájjon nem-e belőled született meg ott a szív mélységes rejtekében: a bona fides, a jogéletnek ez a legtermékenyítőbb, legáldásosabb eszménye is?! És vájjon a logillam. XXIII. évf. 9—10. füz. 29