Jogállam, 1924 (23. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 1. szám - Az oldalágról szállt vagyon ági jellege

3° D? GAÁR VILMOS ad fölhatalmazásokat. E fölhatalmazások közül nagyobb jelentőségű az, amelyet a törvényjavaslat a polgári perrendtartásban, a végrehajtási eljárásban, valamint örökösödési eljárásban meghatározott összegeknek megváltoztatására az igazságügyminiszternek ad. Mindezeknek az összegeknek fölemelése és esetleg a jövőben leszállítása a jelenlegi gazdasági viszonyok között oly gyakran szükséges, és oly kevéssé tür hosszabb halasztást, hogy czélszerünek mutatkozik a rendelkezést ebben az irányban addig, mig pénzünk értéke nem állandósul, rendeleti útra terelni. AZ OLDALÁGRÓL SZÁLLT VAGYON ÁGI JELLEGE. Irta : Dr. GAÁR/ VILMOS. Az ági örökösödés az ideiglenes törvénykezési szabályok 10. és II. § ában foglalt azon a jogszabályon alapul, a mely szerint végrendelet nem létében és leszármazók hiányában az apa és anya hivatvák öröklésre, mindenik azon érték erejéig, mely tőlük vagy águktól akár végrendelet folytán, akár a nélkül az örökhagyóra hárult; az apai ágról származott vagyon az apára, az anyai ágról eredt vagyon pedig az anyára szállván vissza. Ha az apa vagy anya, vagy közülük már egyik sem élne: a magyar törvények értelmében az apát az apai, az anyát az anyai ágon leszármazott oldalrokonok képviselik. E szabályok nyomán a gyakorlatban ellentmondás nélkül érvényre jutott az a jogelv, hogy ági vagyon nemcsak az örökösödés utján, hanem az élők közt visszteher nélkül szerzett vagyon is, de csak azon előd és lemenői közt, a kiről ez a vagyon leszállt. A vagyon tehát nem arra az oldalra száll vissza, a honnan jött, hanem csak azokra a felmenőkre és illetőleg ivadékaikra, a kiktől ez a vagyon az örökhagyóra szállott, a mit az 1904. évi 7281. sz. kúriai határozat igy fejez ki: «az oldalági rokonok törvényes örökösödési joga nemcsak a személyeknek egy közös törzstől származásán, hanem a hagyatéki vagyonnak a közös törzstől eredetén is alapul».