Jogállam, 1924 (23. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 1. szám - A képviselők felelőtlensége. 1. [r.]

A KÉPVISELŐK FELELŐTLENSÉGE. szükségképen ott végződik, a hol a szabadság megnyilvánulásának módozata társadalomellenes, a társadalmi s állami életre káros. Az 1848 : XVIII. t.-cz. 1. §-a, midőn kijelenti, hogv: "gondolatait sajtó utján mindenki szabadon közölheti és szabadon terjesztheti*), először iktatta ugyan törvénybe a sajtószabadságot, de nyomban felsorolta a sajtó-büncselekményeket s figyelmeztetett ezzel mindenkit, hogy a sajtószabadságnak a társas életből folyó határai vannak, melyek a kriminalitás határainál végződnek. így vagyunk a szólásszabadsággal is, mely a gondolatközlésnek ép oly fontos eszköze, mint a sajtószabadság, ennek is meg vannak a szocziális életből folyó határai, mely határok ott végződnek, a hol a jogilag védett érdekek büntetőjogi védelme kezdődik. A Btk. több ponton mesgyét állit fel a szólásszabadság túlságos terjeszkedése ellen; ezek közül a mesgyék közül legtipikusabb a becsületsértés, rágalmazás és izgatás tilalomfája által megjelölt határ. A sajtószabadság legtulzóbb barátai sem követelték soha. hogy a sajtószabadság a bűncselekmény elkövetésének szabadságával azonosittassék; a minthogy soha, egy helyről sem értelmezték ugy a szólásszabadságot sem, hogy az magában foglalja a becsületsértések, rágalmazások, izgatások és lázitások szabadságát. S ezt természetes társadalmi jelenségnek tartom, mert az államban társas életet élő ember tisztában van azzal, hogy a gondolatszabadságnak nem szabad beleütközni másoknak jogi szférájába, sem az állam, sem a társadalom jogérdekeibe; a minthogy a mozgási s cselekvési szabadságnak is ott meg kell állani, a hol már másoknak zárt jogi élete helyezkedik el. A szabadságjogok korlátlansága tehát társadalomban s állam- , ban képtelenség; következéskép, ha a társadalmi s állami élettől vont szoczial-biologiai határokat valaki átlépi, a büntetőjogi felelősség terére lép át.