Jogállam, 1924 (23. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 1. szám - Az alsófokú közigazgatási bíróság

AZ ALSÓ FOKÚ KÖZIGAZGATÁSI BÍRÓSÁG. Irta: Báró WLASSICS GYULA. Szerkesztő ur szíves felszólításának, hogy az alsófoku közigazgatási biróság szükségessége és szervezete felől nyilatkozzam annál nagyobb készséggel felelek meg, mert irodalmi munkásságomat már akkor kiterjesztettem a fölvetett kérdésre, midőn még közigazgatási bíróságunk nem volt. Ugy ennek felállítását, mint a hatásköri biróság szervezését csaknem propagandaszerüleg tartottam jogirodalmi és publiczistikai napirenden. Azon most már kevés élők közé tartozom, ki tagja voltam az országgyűlés képviselőháza azon külön bizottságának is, mely a Hieronymi-féle javaslatot tárgyalta és előkészítette a plénum számára. Ismeretes, hogy a Hieronymi-féle javaslat, a mi a közigazgatási bíróságok szervezetét illleti, a külön és pedig az érdemben döntő két fokozatú bíróságok rendszerét vette alapul. Ehhez képest minden vármegye székhelyén és minden törvényhatósági joggal felruházott városban, valamint a székesfővárosban egy-egy «elsőfokú közigazgatási biróság», második és végső fokozatú biróságként pedig Budapesten az egész országra, sőt bizonyos ügyekben Szt. István koronájának egész területére kiterjedő hatáskörrel egy «királyi felső közigazgatási biróság» terveztetett. A javaslat szerint az elsőfokú közigazgatási biróság elnöke: a főispán (főpolgármester); tagjai pedig: az alispán (polgármester) és tiszti főügyész, valamint a törvényhatósági bizottság által saját kebeléből háromévenkint választandó három rendes és három póttag. Az előadói tisztet rendszerint a tiszti főügyész vagy helyettese végzi. Érvényes határozathozatalra az elnökön kivül az alispán (polgármester) és a tiszti főügyésznek és legalább két választott tagnak jelenléte szükséges. Jogállam. XXIII. évf. i. füz. 1