Jogállam, 1923 (22. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 1-2. szám

8 D? SEBESS DÉNES kérdés még nincs elintézve. A vagyonváltság operácziója mellett még mindig fennáll a megváltási eljárás kiegészítő vagy éppen parallel operácziója. De a vagyonváltság lerovása után is sor kerülhet arra, hogy bizonyos különleges szempontok figyelembe vétessenek a mellett, hogy a földigénylés nem ott vagy nem oly értelemben elégíttessék ki, hanem a vagyonváltságtól eltekintve máshol és más terjedelemben. 5. A földreform pénzügyi lebonyolítása. A törvény a teljes kártalanítás alapelvén áll, nyitott kérdésnek hagyja annak mikéntjét. A törvény vegyes rendelkezései közé felvett járadéklevélkibocsátás lehetősége csak azon elv'deklarálása, hogy az államhatalom magántevékenység körébe utalja az egész kártalanítást. Készpénzzel vagy járadékszolgáltatásnál ezen fedezet felhasználásával járadéklevelekkel kívánja a föld értékét kárpótolni. Létesiti ugyan az úgynevezett «földbirtokrendező alapot», de annak pénzügyi dotáczióját csak mérsékelt támogatásban részesiti, ugy hogy ez alap számba sem jöhet ez idő szerint a birtokreform finanszírozásánál. E kérdésnél nyilvánulnak meg a dolog természeténél fogva a legnagyobb ellentétek. Pénzünk vásárló ereje katasztrofálisan alacsony, a föld értéke ennek megfelelően olyan magas, hogy a kártalanítást sem készpénzzel, sem valamely hitelművelettel jelenegi gazdasági helyzetünkben lebonyolítani nem lehet. Az az expediens, mely a birtokbaadás mellett a vételár megfizetésére, illetve a kártalanítás árának megállapítására 10 évig terjedő haladékot ad, generális elvként való alkalmazásában végeredményében megfosztja a kisajátitást szenvedett földtulajdonost attól, hogy megmaradott birtokrészein kellő befektetéseket eszközöljön, hogy a föld elvétele fejében legalább annak mai pénztőkeértékéhez jusson. Az utódállamok mindenike az állami hitelmüvelettel eszközlendő kártalanitás elvét proklamálta. A jugoszláv agrárreform ugyan épp ily tartalmú törvény meghozatalát egyelőre csak