Jogállam, 1923 (22. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 3-4. szám

A PÉNZÉRTÉK A MAGÁNJOGBAN. 67 «gy csapásra stabilizálni, mégis azok a jogviszonyok, a melyek ennek a rendszabálynak hatályossága előtt létesültek, átmenetileg magánjogi szabályozásra szorulnának. Ez a megjegyzés mind a többek által ajánlott devalváczióra, mind pedig az aranykorona mint számítási egység bevezetésének tervére is vonatkoznak. (V. ö. Zeller: Dle Geldentwertung als Kreált-, Kalkulaiions- und Besteuerungsproblem, 1921. Müge: Jurlstische Wochenschrift, 1921. évf. 1269. old.) A mi az utóbbi tervet illeti, sok támogató mellett nem egy biráló gazdasági és jogi szempontból jelentős ellenvetéseket érvényesitett. Annyi kétségtelen, hogy az olyan intézkedés, a mely szerint egy 100 koronányi tartozás ne 100 koronával, hanem az indítványozott uj számítási egység értékelése szerint többel vagy kevesebbel legyen teljesithető, nem jelent egyebet, mint uj pénzrendszer bevezetését ingadozó egységgel. Az a jogszabály, a mely ezt a rekurrens csatlakozást dekretálná, valamint az ily módon meghatározott ingadozó pénzegység egész szabályozása a pénzjog, tehát a közjog körébe tartoznék, habár az emiitett meghatározásnak a jelenlegi koronaértékben kifejezett pénztartozások teljesítésére nevezetes magánjogi kihatásai is volnának. Az emiitett indítvány teljességgel párdarabja volna az 1892: XVII. t.-cz. 23. § és az 1899: XXXVI. t.-cz. 15. §-ában foglalt annak a valutajogi rendelkezésnek, hogy az ausztriai értékben teljesithető fizetési kötelezettség koronaértékben teljesithető, illetve teljesítendő és pedig olykép, hogy egy ausztriai értékű forint két koronával és egy ausztriai értékű krajczár két fillérrel számítandó. Az uj számítási egység is valamely átszámítási aránynyal határoztatnék meg, habár ez az arány nem egyszer s mindenkorra volna megállapítva, hanem változandólag és valamely ezzel megbizandó hatóság vagy bizottság esetről-esetre hozandó határozatától függene. Helyesen utalt e terv egy bírálója* arra, hogy az aranykoronának számítási egységül való * Peters: Recht und Wirtscluft, 1922. évi". 40?. old. 5*