Jogállam, 1923 (22. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 1-2. szám - A pénz elértéktelenedésének jogi hatása

64 SZEMLE. adóst terhelte. Ujabban azonban a külföldi és belföldi pénz árfolyama közti nagy különbség és a kir. Kúriának a keresk. törv. 326. §-ára vonatkozó következetes gyakorlata (az árfolyam átszámitására a lejárati nap iránytadó) a keresk. törv. 324. §-ának értelmezését ismét a felszínre vetette. A magyarénál jobb valutájú külföldi hitelező a keresk. törv. 324. §-át ugy értelmezi, hogy a magyar adós a hitelező telephelyén tartozik pénztartozását teljesíteni s igy kikapcsolódik az a vita, vájjon effektív külföldi pénzben kötelezte-e magát az adós a fizetésre vagy sem, ebben a magyar adós arra a jogi álláspontra helyezkedik, hogy a 324. § nem állapit meg teljesítési helyet, hanem csupán a pénzküldés veszélyét és költségét hárítja az adósra. A felek megállapodásának hiányában avagy ha az ügylet körülményei mást nem engednek kivenni, — a szerződés teljesitésének helye az adósnak az ügyletkötésekor volt telepe vagy ilyennek hiányában lakhelye. (Keresk. törv. 322. §.) Ez alul csak egy kivételt tesz a törvény, a mely 3323. §-ban van felsorolva. Ez is mutatja, hogy a 324. § nem kivánt teljesítési helyet megállapítani. Ebben a vitában a kir. Kúria egyik félnek sem adott igazat, hanem 1922 decz. 12-én P. IV. 1686. sz. a. hozott határozatában kimondta: «az állandó birói gyakorlat értelmében a keresk. törv. 324. §-a csak a kölcsönön és ehhez hasonló jogczimen alapuló tartozásra nyerhet alkalmazást». — Beküldött könyvek: Dr. Franki Pál: Az 1921—22. évi őrlési adóra nézve a vám- és vidéki kereskedelmi malmokkal kötött egyezményekből származó vitás ügyekben eljáró vegyes bíróságokról. Szerző kiadása. Ara 300 K.