Jogállam, 1923 (22. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 1-2. szám - A pénz elértéktelenedésének jogi hatása

IRODALOM. 24O. sz.). hivatkozik. Csakhogy itt oly haszonbérrészletek birói letétbe helyezéséből keletkezett tömeg felosztásáról volt szó, a melyek, habár az örökhagyó ingatlanának bérbeadásából származtak, de csak az örökhagyó halála után jártak le, tehát nem tartottak a hagyatékhoz. Igaz, hogy a határozat indokai szerint «még a hagyatéki tárgyakra nézve is az a jogszabály áll, hogy mihelyt az örökösök azokra nézve az osztályt megejtették, vagy azokat különben szabályszerűen birtokba vették, az azokra ezután foganatosított végrehajtási foglalásokkal szerzett egyes zálogjogok a foglalások rendjében sorakoznak, akár az örökhagyónak, akár az örökösnek hitelezője javára történtek az egyes foglalások)). Tehát az osztály megejtése, illetve szabályszerű birtokbavétel előtt eszközölt foglalással az örökös hitelezője az örökhagyó hitelezőjét meg nem előzheti. Ez következik abból, hogy az örököst a hagyatékból csak az illeti meg, a mi az örökhagyó hitelezőinek kielégitése után fennmarad, ezt a kielégítési alapot tehát az örökös adósságai sem csorbíthatják. Az egyik-másik részletkérdésben a szerző álláspontjától eltérő — és nem is mérvadó — véleményünk nyilvánítása természetesen mitsem vonhat le a könyv értékéből. És az egyes részek kiválóságának külön kiemelése távolról sem akar a külön nem méltatott fejezetek rovására történtnek mutatkozni, hanem csak természetes következménye a rendelkezésünkre álló tér és idő korlátoltságának. Bárhol üssük fel a 332 lapra terjedő kötetet, mindenütt találkozunk a tudományos rendszer önállóságával és következetességével, a jogforrások lelkiismeretes, kimerítő és kritikai feldolgozásával. Almásinál ez magától értetődik. Egyéniségének bélyegét ez a könyv annyira magán viseli, hogy az őt nem ismerő olvasónak is meg kell arról győződnie, hogy komoly tudós és egyúttal gyakorlati jogász ebben fektette le képességének és egy életre szóló munkának a legjavát. Örül- nünk kell, hogy a külföld ezen az uton szerezhet a magyar jogalkotásról, jogfejlődésről és jogtudományról megfelelő benyomást ; de nem válik a hazai könyvkiadóvállalkozás dicsőségére, hogy ennek a munkának, a melyet, mint a magyar magánjog 1921. évig terjedő fejlődésének alapos és kimerítő összefoglalását a gyakorlat emberei számára nélkülözhetetlennek tartok, — előbb német nyelven kellett megjelennie. Ezt a mulasztást minél előbb helyre kell hozni; addig is nagy érdeklődéssel várjuk a legtöbb átalakuláson keresztülment kötelmi jogot is tartalmazó folytatást. Dr. Kovács Marcet.