Jogállam, 1923 (22. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 5-6. szám - Magánjogi bírói gyakorlatunk az 1922. évben

BÍRÓI GYAKORLAT. ,63 sardzot szedett és marhát requirált) nem származik kártéritési felelősség (MD. XV. 58.J; a hatósági jogkört bhorló proletárdiktatúrái szervek részeseinek vagyonjogi felelőssége pedig ugyancsak az általános terror figyelembevételével csakis akkor áll elő, ha cselekvési körükben másokkal szemben ugy jártak el, hogy ezek helyzetét saját kezdeményezésükkel súlyosbították (ha fellépésük elhatározó, parancsoló és követelő volt: 3887/21, 3011/21, MD. XV. 75., v. ö. MD. XIV. 18., 20.). 12. A másokért való felelősség kérdésében a Kúria nézetem szerint nem von elég éles határvonalat szerződésen belüli és szerződésen kivüli felelősség közt. Szerződési kötelezettség teljesitésére alkalmazott személyért az adós nemcsak culpa in eligendo esetében, hanem feltétlenül felel, hacsak magát az alkalmazott vétlenségének kimutatásával nem exculpálja. AMD. XV. 40. sz. esetben is a Kúria a 84. sz. TUH-ra hivatkozik, holott szerződéses viszony forgott fenn; igaz hogy ingyenes szerződés, de viszont a kötelezettet súlyos gondatlanság terhelte. A döntés érdemben helyes ugyan, de nem a 84. TÜH. alapján, hanem a szerződési felelősség kellő exculpatiójának hiánya miatt. 22. A különböző objektív felelősségi alakzatok közül látunk: háztulajdonosi felelősséget liftbalesetért, habár a lift nem is haszonhajtó vállalkozás, a mely felelősség arra is kiterjed, hogy a liftkezelő megengedte a lakóknak a liftnek kisérő nélküli használatát (2172/21, MD. XV. 23.); az épülettulajdonos felelősségét pinc^ebeomlásból (58/22, MD, XV. 114.); tis^titóinté^et felelősségét a ruhának — habár vétlenül történt — elveszéséből (lopás ; itt az intézet a szerződési felelősség alól exculpálta magát, de az ü^emi felelősségben bentmaradt vállalkozásának «természeténél fogva», melynek koczkázata ellen magát kárbiztositással védheti: 1546/21, MD. XV. 3.); vendéglős felelősségét a ruhatárban (magát ruhatárosnak feltüntető idegen csalárdságából) elveszett ruhákért (6124/21, MD. XV. 98.); főváros felelősségét a fertőtlenitőinté^etben elveszett ingókért (nem törvényhatósági, hanem ü\emi felelősség az üzem veszélyessége, természete és terjedelme alapján). Teljes elismerés illeti Kúriánkat, hogy az állam felelősségét közegeiért immár gyakorlatában rendszeresen kiépítette. így pl. felelős az államkincstár, ha tiszt a mellé beosztott tiszti szolgát jogosulatlan fegyverhasználattal súlyosan bántalmazza (612/22, MD. XV. 72.). A kincstár felelőssége azonban csak akkor áll be, ha az állami közeg cselekményével nyilvánvaló szabálytalanságot követett el, illetőleg ha cselekményével vagy