Jogállam, 1923 (22. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 5-6. szám - Magánjogi bírói gyakorlatunk az 1922. évben

BÍRÓI GYAKORLAT. a bíróság ez esetben az eljegyzésszegő vőlegényt elmarasztalta az ismételt látogatásai során kapott ellátás költségében, amennyiben az a szokásos vendéglátás körét meghaladta. 3. X nőtartás gyakorlatából kiemelendő, hogy a szerződéses tartásdíj felemelhetését is elismerte a K., abból az okból, mert a változott viszonyok (drágulás, pénzelértéktelenedés) közepette a megállapított tartásdíj összege a megélhetésre elégtelenné vált (949/22., MD. XV. 111.). Ezzel a K. helyes irányban változtatta meg korábbi ellentétes állásfoglalását (MD. XV. 21.). Az eltartásra kötelezett a jogosult részére a mindenkori viszonyoknak megfelelő tartást köteles szolgáltatni. Ha a szerződésileg előre megszabott tartás utóbb, a viszonyok változtával, a kellő mértéket nem éri el: a hiányra nézve a szerződés a tartásról a jövőre szóló előrelemondásnak tűnik fel, mely pedig hatálytalan (1. egyúttal Staud, Mjog Tára III. 125. sz. megbeszélésében). Mig a végleges nőtartás a HT. 90. §. szerint a nő kívánságára előre biztositandó: addig az ideiglenes nőtartás biztosítását a K. csak veszélyeztetés esetében ismeri el (4578/21., MD. XV. 71.). Fontos ebben a döntésben annak a tételnek általános jogelvül formulázása, hogy az időszakos szolgáltatásokra vonatkozó követelések biztosítását a jogosult peres uton mindenkor kivánhatja, ha követelése behajtásának a veszélyeztetését kimutatja. Ezt az elvet — melyet a K. a törvénytelen gyermek tartására is megismételt (785/22., MD. XVI. 8.) — a ptk. javaslata anyagi jogként nem ismeri. Bizonyára csak azért, mert a hosszadalmas per helyett ideiglenes gyors birói intézkedést tart szükségesnek a törvényen alapuló, veszélyeztetett tartás biztosítására. A végleges nőtartásdíj a K. szerint a nőt a felbontó ítélet jogereje napjától kezdve illeti s arra visszamenően ítélendő meg; a kereset beadását megelőző közbülső időre csak akkor nem ítélhető meg, ha a nőt a kereset beadása körül számbavehető késedelem terheli (4182/21., MD. XV. 89.). Egyébiránt az a tétel, hogy a felperes perindítás körüli igazolatlan késedelme esetében a kereset beadása előtti időre nem követelhet tartást: mindennemű tartásigényre kiterjed, s azt a K. a tartási czélzatu baleseti életjáradékra is kiterjeszti (2429/22. MD. XV. 118.). Sőt: kamathátralékra is (MD. IX. 229., 247., 300.), ezzel a tétellel pótolva az időszakonkint visszatérő szolgáltatások tekintetében a rövidebb elévülés hiányát. A birói gyakorlatunkban meghonosult menytartás módjául a K. helyesen alapelvül a tartásnak természetben szolgáltatását