Jogállam, 1923 (22. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 1-2. szám - Közigazgatási reform

KÖZIGAZGATÁSI REFORM. '5 KÖZIGAZGATÁSI REFORM.* Irta: Dr. EGYED ISTVÁN. I. A közigazgatás úgynevezett államosítását, vagyis helyesebben a törvényhatósági tisztviselőkre nézve a kinevezési rendszer behozatalát ennek a rendszernek a hivei főleg azért tartják ismét aktuálisnak, mert az Ausztriával való közjogi viszony megszakadása és Magyarország teljes állami függetlenségének kivívása következtében szerintök többé nincs szükség arra a védekező politikára, a melyet a tisztviselők választási rendszere és a törvényhatóságoknak ezzel kapcsolatos ellenállási joga évszázadokon keresztül oly sikeresen képviselt. A törvényhatóságok bizalmatlansága a központi kormány törekvései iránt e felfogás szerint ma már teljesen jogosulatlan, veszélyezteti a közigazgatás sikeres ellátását, akadályozza a központi kormány törekvéseinek következetes keresztülvitelét és ezáltal megnehezíti azt a nagy munkát, a melyet a magyar államnak a változott viszonyokból folyó uj felépítése érdekében a legközelebbi jövőben el kell végezni. Azonban nézetünk szerint az a nagy átalakulási folyamat, a melyen a magyar állam a háború szerencsétlen befejezése után, a forradalmak alatt és a trianoni békeszerződés következtében keresztül ment, még nincsen lezárva. Magyarország nemzetközi helyzete még véglegesen nem alakult ki és igy nem tudjuk, hogy arra a védekező politikára, a melyet a magyar állam évszázadokon keresztül Ausztriával szemben folytatott, valamely okból, pl. az utódállamok beavatkozási kísérletei miatt, nem lesz-e ismét szükség. Azonkivül tévedés lenne azt hinni, mintha az önkormányzat és a választott tisztviselői rendszer a kormánynak a nemzet érdekében kifejtendő törvényes működését bármikor megakadályozná. Annyi tény, hogy a törvény* A belügyminisztériumban 1922. november 26. és 27-én tartott közigazgatási ankéten tett előterjesztés első része.