Jogállam, 1923 (22. évfolyam, 1-10. szám)
1923 / 5-6. szám
AZ ADÓS KÉSEDELME ÉS A PÉNZ ÉRTÉKCSÖKKENÉSE. l}<^ Viszont az sem volna kielégítő megoldás, hogy a hitelező csupán azt az érték veszteséget kapná meg, a mely a pénz vásárló erejében akár az első, akár az utolsó fokú birói Ítélet hozataláig állott elő. Az az adós, a ki az itélet végrehajthatósága ellenére sem fizet a marasztalási határidő alatt, az viselje nem fizetésének jogkövetkezményeit. Ezzel szemben ugyan ellenvethető, hogy a birói Ítéletnek határozottnak kell lenni, rendelkezéséből ki kell tűnni, mi a jogosult követelése és a kötelezett tartozása és igy bizonytalan fizetési napra és bizonytalan értékcsökkenésre nem lehet alapítani Ítéletet. Kétségtelen igaz; de viszont a joggyakorlat ugyanezekből az okokból elfogadhatja azt az álláspontot, hogy az Ítéletben meghatározott marasztalási időt követően teljesített fizetés esetében a hitelező uj perrel legyen jogosítva kárát érvényesíteni. Másként állana az eset, ha a törvényhozás szabályozná a késedelemből folyó valorizáció kérdését és hivatalos indexszámokhoz kötné a pénzérték csökkenés mértékének megállapítását, a mikor a végreh. törv. 217. §-ának mintájára lehetne eljárást lefolytatni a fizetendő összeg megállapithatása végett. Fejtegetésünk végére jutottunk. Álláspontunk az elmondottak nyomán ez: 1. a pénz fizetésére kötelezett adós tartozik viselni a keresetindítástól az utolsó fokú itélet hozatalának napjáig a pénz vásárló erejének csökkenéséből a hitelezőre háruló kárt olykép, hogy tartozik annyi összegét megfizetni, a mely összeg a most mondott napon megfelel a keresetindítás időpontjában érvényesített pénzkövetelés vásárló erejének; 2. az adós exculpálhatja magát annak bizonyításával, hogy a késedelem hibáján kivül állott elő; fizetőképességének hiányával természetszerűen nem védekezhetik (Bsz. 908. §). 3. Az ítéleti marasztalást nem teljesítő adós későbbi fizetések folytán a hitelezőre a pénz értékcsökkenéséből háruló kárt viselni tartozik és ez a kár külön perrel érvényesíthető. S még egyet! Fejtegetésünk keretébe csupán azokat a