Jogállam, 1923 (22. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 3-4. szám - A pénz értékcsökkenése és a joggyakorlat

PÉNZÜGYI JOG. szuverénitás problémája. Irk nem átallja nyíltan kimondani, hogy az állami szuverénitás ezen az organizáczión belül teljesen átértékelődik. Szerinte a gyakorlati átértékelődés részben már végbement, a régi nemzetközi jogban, csak a doktrína maradt a régi. A doktrina megállott a teljesen kezdetleges nemzetközi forgalom koránál s nem volt tekintettel a végbement nagy változásokra, az államok között kialakult gazdasági és kulturális érdekszálak megizmosodására. És igy a doktrina élettelen dogmává csontosodott. Uj átértékelésre van szükség. Ez már részben megindult, sőt meg is történt. Ugy hogy szerző szerint mi sem áll útjában, hogy egy tökéletesebb államközi organizáczió kiépülhessen. Ezen az uj alapon fog az uj nemzetközi jog homlokzata is kibontakozni. Ilyen elméleti megalapozással jut el Irk az anyag uj szempontú feldolgozásához, sokban szakitva a nemzetközi jog szokásos rendszerével, mindenütt sikerülten illesztve bele a régi, de érvényes anyagot az újba, nevezetesen abba, a mely a párisi békeszerződésekkel keletkezett. Különösen érdekes ebből a szempontból: a nemzetközi hatalom, a nemzetközi hatalom tagozódása, a nemzetközi biróság, a kisebbségi jog, a választott bíróság stb. tárgyalása. Szerzőnek alapos filozófiai tudása, nemzetközi jogi elmélyedése még ott is a meggyőzés erejével hat. a hol a régi nemzetközi jog rendszerének megváltoztatásával, régi doktrinák átértékelésével teljesen uj utakon halad. Sajnos, hogy szerző teljesen mellőzte a hadi jog feldolgozását, mert minden valószínűség szerint nem a világháború volt az utolsó háború s igy a hadi jog szabályai még ma is érvényes nemzetközi jogszabályok. f—k. PÉNZÜGYI JOG. A közigazgatási biróság pénzügyi joggyakorlata. A közigazgatási biróság pénzügyi osztályának 1922. évi gyakorlatában a jövedelem-, vagyon- és hadinyereségadóra vonatkozó elvi jelentőségű határozatok száma az előző évek gyakorlatához viszonyítva nagy visszaesést mutat. Ennek oka az, hogy a bíróságnak a jövedelem-, vagyon- és hadinyereségadóra vonatkozó gyakorlata már kellőkép kialakult és hogy a bíróságnak a régebbi törvények vitás vagy hiányosan szabályozott kérdéseire vonatkozó álláspontja az ujabb törvényes rendelkezések közé már felvétetett. Az ujabb joggyakorlat ezért nagyobbára ismétlésekből áll és csak elvétve találunk egyes, eddig logillíra. XXH. évf, 3—4. t 8