Jogállam, 1923 (22. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 3-4. szám - A pénz értékcsökkenése és a joggyakorlat

10Ó BÍRÓI GYAKORLAT. is igazolja, hogy az áru árának ez az emelkedése aránytalanul nagyobb, mint a milyen mérvben a vételár megfizetése óta a korona vásárló ereje csökkent, illetőleg a milyen mérvben a magyar" koronákban fizetett vételárnak az aranykorona akkori árához viszonyitott értéke ugyanazon vételári összegnek jelenlegi értékű koronákban kifejezett értéke nagyobbodott. Indokolja az emiitett jogszabálynak a jelenlegi és ahhoz hasonló esetekre csak a most jelzett megszorítással való alkalmazását az a körülmény, hogy az ellenkező felfogás oda vezetne, hogy a vevő a teljesítés iránti keresetével a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás közötti rendkívüli aránytalanság czimén oly esetben is elutasittatnék, a mikor ugyanő az annak idején fizetett vételárnak a jelenlegi értékű koronákban kifejezett összegével az árunak a korona jelenlegi értékében kifejezett összegű vételárát egészben kifizette, vagy esetleg ennél még nagyobb öszszeget is fizetett, a mikor tehát a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között az eladó hátrányára aránytalanság tényleg egyáltalán nem forog fenn. Ez pedig a szerződésnek a lelek között törvényt alkotó erejét és a kereskedelmi forgalom alapjait ingatná meg. Azonkívül az sem hagyható figyelmen kívül, hogy ellenkező felfogás mellett ilyen esetben a szerződésnek gazdasági lehetetlenülés okából megszűntnek kimondása azzal a következménynyel is járhatna, hogy az eladó az előbbi állapot helyreállitásaképen a kapott vételárt csak a jelenlegi értékű koronákban adná a vevőnek vissza, holott ő a vételárban annak idején ennél sokkal nagyobb értéket kapott, ugy hogy az eladó a saját szerződésszegéséből kifolyólag a vevő kárára még gazdagodnék is, a mi nemcsak a jogot sértené, de a méltányosság követelményeibe is ütköznék.*) «Ezekből foíyóan az anyagi jognak az adott esetre való megfelelő alkalmazhatása czéljából szükséges a tényállásnak abban az irányban való megállapítása, hogy a vételár fizetésekor 1919 febr. 17-én az aranykoronának ára hány magyar koronát tett ki és hogy az aranykoronának ára jelenleg hány magyar koronát tesz ki? hogy azután ennek alapján kiszámítható legyen, hogy a kifizetett vételárnak a jelenleg értékű magyar koronákban kifejezett összege mennyit tesz ki és ehhez képest megítélhető legyen az, hogy a kereseti evőkészletnek ára a kereseti ügylet megkötése óta mostanáig oly mérvben emelkedett-e, a mely emelkedés a kifizetett szerződési vételárnak a jelenlegi értékű koronákban kifejezett összegével szemben is rendkívül aránytalan-e vagy nem?» Ebben a határozatban tehát a kir. Kúria elismeri, hogy