Jogállam, 1922 (21. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 9-10. szám - A pénzelértéktelenedés befolyása a pénzadós kötelezettségeire

A PÉNZELÉRTÉKTELENEDÉS ÉS A PÉNZADÓS KÖTELEZETTSÉGEI. 279 állja annak is, hogy a bajon hamarosan törvényhozási intézkedéssel segitsünk.1 4. A visszterhes szerződések pénzhitelezőjén az előzők szerint birói gyakorlatunk ugy segit, hogy adósjogait hangsúlyozza. Megadja neki a módot arra, hogy hitelezői pozicziója méltánytalanságait adósi helyzete elviselhetetlenségének álarczában orvosolja, hogy a szerződés régi tartalmát megváltoztassa, a maga teljesítési kötelezettségét felfüggessze, adóskésedelmét megtagadó nyilatkozat utján elháritsa vagy megszüntesse és ellenfelét arra kényszerítse, hogy a kötelem további sorsa, annak a változott gazdasági helyzetbe való beillesztése, vagy pedig e változott helyzet folytán való megszüntetése iránt határozzon. Mindezeket a pénzhitelező mint dologadós végzi ugyan, de végeredményben mégis csak azért, hogy pénzhitelezői helyzete javuljon. Gyakorlatunk állandó, már-már stereotyp formulázása szerint a válságjogok és megtérítések kérdése «akként rendezendő, hogy a változott gazdasági viszonyok előre nem látott változásából egyik fél se húzzon indokolatlan vagyoni előnyt és egyik félre se háruljon indokolatlan vagyoni hátrány».2 a ráció azonban nem csupán a dologadósi kötelezettségekkel is terhelt, hanem a\ azoktól ment pénzhitelezőre is áll. A dologadósi pozíció erősödése a válságok folytán ugy következett be, hogy a dologadóst a késedelem alól mentesítő okozatossági láncába a gazdasági helyzet is bekapcsolódott, hog}' az adós e\t is mentesítő oknak felhozhatja. De nem csupán mentesítő. hanem a kötelmet az ő javára módosító, enyhítő, esetleg az ügyleti ellenfelének tetszése szerint azt meg is szüntető oknak is. Vagyis a dologadósi helyzet révén a pénzhitelezői helyzet erősödése is cégeredményben a kauzalitás elvének bevonása utján következeit be. a dologadós-pénzhitelező a maga egész, tehát a 1 Nagy érdeklődéssel várjuk ezért is Löw Lóránt pályanyertes munkáját, a mely ennek az égető problémának törvényhozási megoldásával foglalkozik. 2 így pl. K 1921. P VI. 5082. M. T. III. kötet 177. I. 104. sz.