Jogállam, 1922 (21. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 9-10. szám

D? SCHUSTER RUDOLF kir. Curia, szemben az alsóbiróságokkal, melyek utalványozást láttak, az akkreditivában megbizást lát (1918 június 19-én P. IV. 1748/918. sz. Hitelj. Dtár XII. 213. old.) vagy más helyen kimondja, hogy az akkreditiva, «jogi természeténél fogva, rendszerint inkább megbízási viszonyt állapit meg». (1920. évi Hiteljog T. 42. old.) Azt hiszem, hogy — bármily sajátságosnak látszik is, — mind a két felfogás helyes: utalványozás is van és van megbízás is, mert minden utalványozási ügyletnél megbízás is van. Ez kitűnik már abból, hogy az utalványozott a meghagyás teljesítése után, az utalványozótól «megbízott módjára* megtérítést követelhet. iPtkv. terv. biz. szöv. 1451. §. második bekezdés.) Egymagában a megbizási jogviszony azonban nem elegendő, nem meríti ki mindazt, a mi az akkreditivában rejlik, mert a megbizási viszony csak a meghitelező és a bank közti viszonyra vonatkozik, de nem érinti a meghitelezett személyt; márpedig ez a főszemély, mert az akkreditivának főczélja az, hogy a meghitelezett, ki szerződésszerű kötelezettségét teljesiti, a vételárat kapja is meg. Annak jogi indokolása pedig, hogy minő jogalapon kapja meg a meghitelezett a vételárat a banktól, az emiitett megbizási viszonyból nem meríthető. Még a megbízásnak egyik faja, az u. n. hitelezési megbizás (mandátum qualificatum, Kreditauftrag, ptkv. terv. biz. szöv. 986. §.) sem megfelelő konstruktiója az akkreditivának, mert a hitelezési megbízás czélja a hitelezés, holott az akkreditivának czélja a fizetés. A hitelezési megbízás különben is inkább a kezességnek egyik neme, mely okból a ptkv. terv. is azt a kezesség fejezetében szabályozza. Hogy a megbizási viszony megállapítása az akkreditivának nem teljes és kimerítő konstruktiója, kiviláglik a következőből: Mindig meg kell különböztetni a két szerződő fél közt létrejött alapügyletet (vételi ügyletet) és a harmadiknak — a banknak — bevonásával létesítendő akkreditívaügyletet. Az alapügyletben a vevő mire vállal kötelezettséget? Arra,