Jogállam, 1922 (21. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 3-4. szám - A pénzügyi jog 1921-ben

PÉNZÜGYI JOG. van felsorolva, s ezek a mentességi esetek, is különböző háborús és családi viszonyokat foglalnak össze, akkor elgondolhatjuk, hogy a hadiváltság kivetése mit jelent. A Jogászegylet pénzügyi jogi szakosztálya tüzetesen foglalkozott a hadiváltsággal s a nemzetgyűléshez benyújtott emlékiratában rámutatott a javaslat szövevényes szerkezetére. Egyúttal példákkal illusztrálta azokat az aránytalanságokat, melyek előállottak az által, hogy a hadiváltság kivetési alapjául részben a jövedelem és vagyonadó, részben a hadmentességi dij szolgál. A törvényhozás ezen ugy segített, hogy a törvény 3. §-ba beszúrta a következő jogszabályt: «Ha valakinek hadiváltsága a jövedelmi és a vagyoni adója alapján (3. § I.) kisebb, mint a mennyi a hadmentességi dija alapján volna (3. § II.i, akkor ez utóbbi alapon kiszámitott hadiváltságot kell reá kivetni.» Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy a hadiváltságot két alapon kell kivetni, a mi jelentékeny munkatöbblettel jár. A két kivetési eredmény közül a kincstár azt fogadja el, a melyik rá nézve kedvezőbb, tekintet nélkül arra, hogy melyik felel meg az igazságos és arányos adóztatásnak. Teljesen nóvumot képez a törvénynek 10. §-a, mely szerint az, a kitől a hadiváltság behajthatatlannak mutatkozik, a megfelelő pénzbeli értékű közmunka végzésére kötelezhető. Ez az intézkedés lehet indokolt azokkal szemben, a kik nem akarnak fizetni, de igazságtalan és kegyetlen azokkal szemben, a kik nem tudnak fizetni^ Már pedig a fix fizetésből élő alkalmazottak teljesen fizetésképtelenek s köztapasztalat, hogy az alsó vagyontalan gazdasági osztályoktól adót behajtani egyáltalában nem lehet. Nem sikerült ez a németeknek sem, hiába kísérleteztek a jövedelemadótörvényben az adókártyákkal. így tehát igen élénk közmunka-akczióra lehetünk elkészülve, ha a törvényt végrehajtják, a mi ez idő szerint bizonytalan. Hegedűs Lóránt három vagyonváltsági törvényt alkotott. Az európai államok törvényhozása az alanyi vagyonadó rendszerét fogadta el, Hegedűs ezekkel a törvényekkel a tárgyi (objektiv) rendszerre tért át, melyen Csonka-Magyarország ma egyedül áll. Tudjuk, hogy ez a törvényalkotás nem befejezett munka, de ez nem jelenti a rendszer bukását. Uj pénzügyminiszterünk legalább vállalta, hogy a Hegedűs távozásával csonkán maradt törvényeket kiegészíti. Jogászegyletünk pénzügyi jogi szakosztálya több vitaülésen foglalkozott a vagyonváltsági törvényekkel s a'pénzügyminiszter szíves meghivása folytán résztvett a pénzügyminisztériumban tartott szombati értekezleteken. A vagyonváltságról szóló I. törvényre vonatkozólag a nemzetgyűléshez emlékirattal is járult. Ez a körül-