Jogállam, 1922 (21. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 3-4. szám - A pénzügyi jog 1921-ben

PÉNZÜGYI JOG. állami építésével tett bizonyságot szocziális érzékéről. Maga az 1908. évi XXIX. t.-czikk 12 millió koronát adott arra a czélra, hogy a pénzügyminiszter Budapest és környékén munkásházakat épittessen. így jött létre a kispesti mintaszerű munkástelep. A közigazgatási biráskodás szempontjából nagy jelentőséggel bir, hogy az 1897. évvel felállított közigazgatási biróságnak Wekerle Sándor lett első elnöke. Ebbe az uj intézménybe beolvadt a volt pénzügyi közigazgatási bíróság is, melynek joganyagát a legapróbb részletekig ismerte. Különösen mint illetékügyi jogász kulminált. Az illetékügyek iránt érdeklődését megtartotta akkor is, midőn a háború alatt a miniszterelnökség mellett nem tarthatta meg a pénzügyi tárczát. A vagyonátruházási illetékekről szóló 1918. évi XI. t.-czikk az ő közrehatásával létesült. Nagy munkaereje lehetővé tette, hogy a közigazgatási biróságnak mindkét osztályában rendszeresen elnököljön s így mindkét osztály bírói gyakorlatának kialakulásában érvényesült az ő jogi tudása és birói felfogása. Mint biró az által tünt ki, hogy az anyagi igazságot kereste s szívesen tolta félre az anyagi igazság érvényesülésének útjában álló alaki jogszabályokat. Wekerle, méltó feljegyezni, sohasem vállalkozott arra, hogy nagy közgazdasági ismereteit magánvállalatoknál hasznosítsa. Hazájának azonban mindig szolgálatára állt. A halál is az országos pénzügyi tanács elnöki székében találta. Itt láthatta és látta is hazájának anyagi összeomlását s hogy mint lettek semmivé munkás életének pénzügyi politikai sikerei. Ez életének tragikuma. A történelem és a pénzügyi jogtudomány azonban hiven megőrzi alkotásainak emlékezetét és munkás életének tanúságait. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter bukása az 192 1. évi pénzügyi jogélet másik gyászos eseménye. Nagy csapás pénzügyi kibontakozásunk problémájára s egész közgazdasági életünkre. Súlyát növeli a csalódás érzete, mely rózsás reményeket temet. Az 1920. év végén, midőn Hegedűs Lóránt a pénzügyminiszterségre, vagy a mint ő magakifejezte, a pénzügyi diktátorságra vállalkozott, a reménytelenség sötétjéből felragyogott a remény hajnala. Rendkívüli pénzügyi tudása, takarékossági energiájának kíméletlen megnyilatkozása s önbizalmának kisugárzó ereje magával ragadta a közvéleményt. A kétkedők is reménykedtek, a csüggedők is bizakodtak s kilencz hónapi titáni küzdelem után Hegedűs Lórántnak magán kellett kitapasztalnia, kogy a viszonyok hatalmi ereje előtt meg"hajol minden emberi akarat s hiábavaló minden egyéni zsenialitás. Hegedűs Lóránt bukásának, helyesebben a pénzügyminiszteri bársonyszékből való távozásának oka az, hogy programmját megvalósítani nem sikerült. Beígérte a koronavaluta feljavítását s a