Jogállam, 1922 (21. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 3-4. szám - Concha Győző

JOGÁSZOK ÉS ÁLLAMFÉRFIAK. I O I hogy minden tudományos mű az élére állított alapfogalmak logikai kifejtése legyen. Concha az emberi eszme, a szabadság és az állam személyiségének hármas fogalmára épiti fel egész gondolati rendszerét és az ezen alaptételekből levont következtetésekkel magyarázza meg munkája többi tételeit. Concha Győző nemcsak az állambölcselet elsőrangú munkása, hanem a hazai közjogi tudománynak önálló magyar nemzeti irányban való kiépítése körül is maradandó érdemei vannak. Ismételten hangoztatta, hogy a magyar alkotmány különleges intézményeit Montesquieu és Laband nem magyarázza meg nekünk. Hogy közjogunkat jogászibbá kell tennünk, de a magyar közjog specifikus magyar jellegének teljes megóvása mellett. Hogy a közjogász «feladata éppen az, hogy — a jog positiv lévén — az elvont alapfogalmak fényét a konkrét élet prizmáján áteresztve, azt a maga való módosulataiban tüntesse fel s ne színtelenítse e módosulatokat az elvont fogalom általánosságába való beerőszakolással». Idevágó alapvető dolgozataiban mesteri módon tárja elénk a magyar közjognak a külföldi s különösen a patrimeniális német közjoggal szemben megkülömböztető specifikus jegyeit. Politikai gondolkodására igen jellemző Szekfü Gyula: Három Nemzedék cz. könyvéről a Budapesti Szemle mult évi kötetében irt terjedelmes bírálata. Szekfü könyvének alaptételét czáfolva, hogy XIX. századi újjászületésünk óta iefolyt korunk a hanyatlás kora volt, nemzeti katasztrófánk okozásának vádja alól a liberális irányt felmenti és összeomlásunk végső okát főleg a közszellem tekintélyellenes irányának tulajdonítja, «melyet még alkotmányunk garantiális elemeinek túltengése, középkori és modern elveinek összhangtalansága, alkotmányos felfogásunk ebből eredt éles ellentétei . . . érleltek». De nagyon érdekes fényt vet Concha Győző felfogására az a birálat is, melyben a Jogállam 1921 szept. füzetében a főrendiházi reformjavaslatot részesitette. Fölemeli szavát a javaslat azon ujitása ellen, mely a törvényhatóságokat felsőházi tagok választásának jogával ruházza fel. Mert összeomlásunk egyik okát abban látja, hogy alkotmányunk eddig nem erőkifejtésre, hanem egyoldalulag csak az államhatalom esetleges visszaéléseinek meggátlására van berendezve. A törvényhatóságokatörvény konkrét végrehajtóiból felemelkedtek az alkotmányvédelem magas polczára. Holott «Csonkamagyarországnak mindenekelőtt arra van szüksége, a mit örökös alkotmányvédelmi aggodalmai miatt Nagymagyarország sem birt megteremteni: közigazgatásra". Mivel feltámadásunk elsőrendű feltételének tekinti, hogy a régi, politizáló közigazgatást, a mely Ausztriával való kapcsolatunk megszakadása