Jogállam, 1922 (21. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 3-4. szám - Pénzértékváltozás a jogban

94 DF GÜNDISCH GU1DO hógy ily hasonló üzletek, lebonyolítása az anyagi romlást jeleritené, Ezen gazdasági lehetetlenülés fenforgása azonban csak akkor állapíttatott meg, ha a szerződés megkötésekor az adós a kellő gondosság daczára előre nem láthatta azt, hogy az időközben bekövetkezett eltolódások esetleg be fognak következni. Nyilvánvaló, hogy joggyakorlatunknak ezen a háború s a forradalmak folytán kifejlődött elvei a P. T. K. javaslatának 906. és 908. §§-ra tekintettel voltak. Ha azonban a jogalkalmazás az eddig érvényben lévő jogszabályoktól ennyire eltérhetett, nem állhatott meg ezen pontnál. A háború előtt nem ismertük a gazdasági lehetetlenülést. Midőn tehát birói gyakorlatunk ezen uj jogszabályt megteremtette, a felmerült aránytalanságok megszüntetésére egy ujabb lépést bátran megtett. Felállította azt az eddig teljesen ismeretlen tételt, a mel) szerint az adós a szerződésben megállapított feltételek mellett való teljesitésére nem kötelezhető abban az esetben, ha ez a teljesítés a hitelezőt az akaratán kívül álló rendkívüli körülmények folytán az általa szolgáltatandó ellenértéket messze meghaladó és előre nyereségül számításba nem is vehetett aránytalanul nagy vagyoni előnyhöz juttatná, viszont az adósra aző szerződésszegésével arányban nem álló és esetleg vagyoni bukására vezető veszteséget hárítana. Tagadhatatlan, hogy ebben a fogalmazásban az utólagos lehetetlenülés már csak nagyon csekély szerepet játszik és a fősuly a méltányosságra van fektetve. Az átmenet az utólagos lehetetlenülés tanától a méltányosság tanáig igaz, hogy nem volt nagyon nehéz. Mert P. T. K.-ünk javaslata ugyanazon fejezetben, ahol az utólagos lehetetlenné válást tárgyalja és pedig a 921. $-ban, megállapítja azt, hogy az «oly kárt, a melyet kötelességének nemteljesítése vagy megszegése által hibáján kívül okoz, az adós csak annyiban köteles a hitelezőnek megtériteni, mennyiben ezt a fenforgó körülményekre, különösen a felek vagyoni viszonyaira való tekintettel a méltányosság megkívánja». A méltányosság alkalmazásánál bíróságaink egyenesen matematikai pontosságra törekedtek, midőn a gazdasági lehetetlenülés miatt elmaradt teljesítés