Jogállam, 1922 (21. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 3-4. szám - Az izgatásról. 1.[r.]

AZ IZGATÁSRÓL. 91 kező összeget mutatja: az A-ban korábban megvolt kívánság + a B-ben keletkezett kívánság + a kívánság megerősödése az egyetértés folytán. Ekként Schütze nemcsak magyarázatát adja általában a lelki hatásoknak, hanem egyúttal bemutatja azoknak a lelki erőkre gyakorolt termékenyítő erejét is. Ilyen lelki hatásban áll az izgatás is, a mely jelenség ekként a társadalomnak egyik synthetikus azaz a különálló egyéneket társadalmi csoportokká egyesítő tényezőjeként ismerhető fel. Az izgatás valóban kölcsönhatást szokott előidézni, a mely esetben nemcsak az izgató hat a felizgatottakra, hanem az utóbbiak is az izgatóra. így például nemcsak a szónoknak van hatása a hallgatóságra, nemcsak az újságírónak az olvasóközönségre, hanem a hallgatóság is irányitólag hat a szónokra, az olvasóközönség is az ujságiróra.1 Az izgatás azonban nem csupán azokra gyakorolhat hatást, a kik felé fordul, hanem hatást kelthet más, rajtuk kivül álló elemeknél is, igy esetleg azoknál a tényezőknél is," a kik a közhatalmat birtokolják, föltéve, hogy hatalmi körüket az izgatás által érintve látják. Ilyen esetben az ő részükről is jelentkezik a visszahatás és pedig, ha az izgató az ő hatalmi körüket sérelmesen érintette, a visszahatás a legtöbb esetben megtorlásban fog állani. De ha a közhatalom megtorlása bekövetkezik, mi egyébnek mondhatnók azt, minta büntetőjogi izgatás typikus esetének? Ezzel elértünk tehát ezen a spekulativ uton is a mindenkori társadalmaknak, tehát a kezdetleges társadalmaknak is büntetésben részesülő izgatási jelenségéhez. Az izgatásnak a kifejtettek szerint messzi időkbe visszanyúló múltjával szemben mit jelenthet az, ha a szakirodalomban2 a XVIII. század végén illetve a XIX. század elején hozott törvényekre vezetik vissza az izgatásos bűncselekmények első önálló 1 Georg Símmel id. munka IJ8. I. 2 L. Dr. Angyal Pál : Adalék az izgatás fejezetének reformjához cz. dolgozatát a Jogi dolgozatok a Jogtudományi Közlöny ötven éves fennállásának emlékére cz. gyűjteményben. V. ö. továbbá a Vergleichende Darstellung des Deutschen und Auslándischen Strafrechts, Besonderer Teil I. és II. kötetében Dr. Max Ernst Mayer és Dr. Róbert v. Hippel munkálatait.