Jogállam, 1922 (21. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 3-4. szám - Az izgatásról. 1.[r.]

AZ IZGATÁSRÓL. 35 módosításokat az Egyességokmány 26. czikkének eredeti szövegében meghatározott kellő számú tag meg is erősiti. Az Egyességokmány egyéb czikkeire vonatkozó határozatokkal és ajánlásokkal, a melyek az okmány rendelkezéseit a szó szoros értelmében véve nem módosítják, hanem legfeljebb kiegészítik és magyarázzák vagy a végrehajtásuk során követendő elveket állapítják meg, ezúttal nem kívánunk foglalkozni. AZ IZGATÁSRÓL. Büntetőjogi tanulmány.* Irta: Dr. STAUD MIKLÓS. Omnis mutatio tam regnanti, quam populo periculosa, praecipue quas fitsine sapientia, et ex pura interessentia. ) (1789. évben megjelent munka czime). Büntető törvénykönyvünk indokolásában a törvénykönyv javaslatát előterjesztő igazságügyminiszter, Perczel Béla, kifejezést ád annak, hogy egyáltalában nem táplál oly nézetet, mintha mindaz, a mi a javaslatban foglaltatik, minden szempontból a leghelyesebb és a legczélszerübb voina. «Ellenkezőleg tudja azt, hogy mennél több szempontból, mennél behatóbban vizsgáltatik egy elv, egy szabály, egy tétel, annál nagyobb világossággal tűnnek elő az abban rejlő elemek s viszonylatok; és élénken áll előtte a jogtörté* Ez a tanulmány jó öt év előtt készült. Ezért nem tesz említést később megjelent, esetleg ide vágó művekről. Mégis e helyütt megemlékezni kiván Vargha Ferencznek : Az izgatás psychologiájáról irt, a Magyar Jogi Szemle I. évfolyamában megjelent érdekkeltő dolgozatáról, a mely később keletkezett dolgozatban örömmel észlelte a szerző, hogy Vargha Ferencz szintén súlyt vet az i izgatás jelenségének érzelmi elemére. A szerző változatlanul teszi közzé e tanulmányt, mert az időközben átélt szomorú, de nem tanulság hijján levő korszak alatt inkább megerősödött, mintsem megfogyatkozott benne a hit, hogy a tárgyi igazságot, ha nem is mindenütt jart ösvényen, de lelkiismeretesen törekedvén megközelíteni, aligha került tévútra és egészben véve nem helytelen irányban haladt. A dolgozat éppen tanulmány jellegénél fogva a megszokottnál kissé több forrásidézést tartalmaz, s ez a körülmény, sajnos, az előadás folyamatosságának rovására is esik.