Jogállam, 1921 (20. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 2. szám - Nemzeti királyság

NEMZETI KIRÁLYSÁG. 47 E hit és remény nem ismer csüggedést, nem ismer lemondást. E hit, e remény élteti erkölcsi erőnket. NEMZETI KIRÁLYSÁG. Irta : Dr. EGYED ISTVÁN. I. A magyar állam több mint 900 éve megszakítás nélkül királyság. A köztársaság irányában tett forradalmi kísérletek (1849., l9l$—19') ugyan's J°gi erőre soha nem emelkedtek, a királyi hatalom szünetelése miatt előfordult kormányzóságok (1401., 1445., 1920.) pedig nem jelentették a királysági államíorma megszüntetését. Az antant első békefeltételeiben még magyar köztársaságról beszélt, meghatalmazottja által pedig az államforma kérdésében népszavazást ajánlott, — elvileg azonban mindig azt az álláspontját hangoztatta, hogy ez Magyarország belügye, amelybe nem kiván beavatkozni. A trianoni békeszerződés nem is tartalmaz ily irányban semmi rendelkezést és hazánkat az államforma megjelölése nélkül következetesen mindig csak Magyarországnak (la Hongrie) nevezi. A magyar alkotmány népszavazást nem ismer (ugy mint pl. Svájcz alkotmánya és az ujabb köztársasági alkotmányok) és igy a magyar állam mindaddig királyság, a mig ezt az államformát az arra hivatott tényezők az alkotmány rendes formái között meg sem változtatják. A magyar állam ősi függetlensége és szabadsága jogilag sohasem szűnt meg, mégis gyakorlatilag a Habsburgok uralma alatt megszorítást szenvedett. A szuverénitás megmaradt annyiban, hogy az állam önmaga korlátozta önmagát, de a szuverénitás korlátozott volta mégis ténynyé vált, a mely. az életben még sokkal kirívóbban mutatta az állam magyar nemzeti jellegének egyes fogyatékosságait. Az Ausztriával való együttes birtoklás és közös védelem oly benső államjogi viszonyt vont maga után, amely viszony különálló állami létünket elhomályosítani volt