Jogállam, 1921 (20. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 1. szám - Az 1919-20 év perjogi gyakorlata. [2. r.]

AZ 19 19 — 20. ÉV PERJOGI GYAKORLATA. 1920, 52. 1.), mely szerint az ügyvédnek megszállott területen tartózkodása esetében az ítéletnek a helyettes kezéhez történt kézbesítése a félre nem hatályos. Mert: ha a helyettes jogköre nem volt korlátozva, az ítélet kézbesítés utján vele ugyanoly hatálylyal közölhető, mint kihirdetés utján. Az elsőbiróságnál igazolt meghatalmazottként eljárt személy által beadott felfolyamodás akkor is a megbi\ó nevében beadottnak tekintendő, ha a felfolyamodás erre kifejezetten nem utal, de tartalma a megbízó érdekét szolgálja (C. V. 323/1920). A kereseti kérelem módosítása, mely a ker. t. 353. §-án alapuló választási jognak az alperesre történt átruházását utólag meg akarja másítani, oly rendelkező cselekmény, mely a pervitelre meghatalmazott helyettes ügyvédnek jogkörébe ugyanazzal az anyagi joghatálylyal esik, mintha azt a fél maga végezte volna; az ellenféllel szemben tehát közömbös, hogy ez a cselekmény a megbízástól eltérően végeztetett (C. VII. 4472/1918). Alperes ügyvédjei joghatályosan egyezhetnek meg egymással ugy, hogy mindegyik más-más felperessel szemben képviselje az alperest (C. VII. 4911/1918). A pervesztes szegény fél a részére előlegezett szakértői dijaknak az irodaátalány részére leendő megtérítésében itéletileg marasztalandó ugyan, de ennek daczára őt az utófizetés elrendelése előtt meg kell hallgatni, a mikor még mindig kimutathatja, hogy a szegényjog vagyoni feltételei még fenforognak (C. VIII. 3065/1918). Az ítéletben történt marasztalás tehát czéltalan és azt a törvény elő sem írja. Külföldön lakó mag)rar honos nem köteles perköltségbiztosítékot adni; és a magyar honosság megszűntét az alperes tartozik bizonyítani (C. VII. 2800/1920). Ha a 180. § 8. pontjára alapított pergátló kifogás emelése után, de eldöntése előtt a felperes biztosítékot ad és a bíróság azt elegendőnek találja, a pergátló kifogást el kell vetni ;c. ív. 1 $45/1919)-