Jogállam, 1921 (20. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 10. szám - A magyar kereskedelmi és váltójog vázlata, I. kötet [könyvismertetés]

IRODALOM. Noha mindez e pillanatban még csak igéret, mert a mű még nem fekszik készen előttünk, máris büszke örömmel tölthet el minden magyart az a tudat, hogy a nagy feladat méltóan van megoldva. Az érdemes szerző markáns tudományos egyénisége szilárd biztositéka árinak, hogy a munkálat valóban az, a minek szerzője tervezte: a magyar magánjognak elsősorban a külföld részére irt megbizható, a háttér legmélyére világító, hűséges tükre. Hogy az ilyen munka sokkalta több, mint puszta gyűjtés és összefoglalás, az mindenki előtt kétségtelen, a ki valaha megkísérelte az esetjogból általános érvényű szabályok leszűrését: mennyi elmélyedést, mennyi őseredeti indukáló képességet, mennyi jogtechnikai készséget kiván meg és feltételez az ilven mozaikmunkai Mindez megvan Alnuisi-ban, és ezért valóban ő volt az a providential man, a kire ez a díszes misszió várt. Igaz nyereség az a mai sivár irodalmi pusztaságban, hatalmas kulturtény, a melyre bármely nyugati nagy nemzet is büszke lehetne. A tudomány szent és örök. «Noh fangere circulos meos». e. a. A magyar kereskedelmi és váltójog vázlata. I. kötet. Irta: Dr. Kuncs Ödön, egyetemi ny. r. tanár. Budapest, 1922. Grill. Az előttünk fekvő, 5 26 oldalnyi terjedelmű kötet a szerző tanítványainak ismétlőkönyvül szánt vázlat első része, a mely a kereskedelmi jog személyjogi részét foglalja magában. Érdekes, hogy az anyag beosztásánál a szerző éppen ezt a fundamentum Jimsionis-t nem értékesiti, noha a kereskedelmi személyi jogot annyira tisztán igyekszik elkülöníteni annak többi részeitől, a dologi és kötelmi jogtól, hogy igen talpraesett és eredeti módon külön kiemeli «közvetítő kereskedőkv czim alatt a bizományost, szállítmányozót, alkuszt és kereskedelmi ügynököt, és ezek tárgyalását a törvény rendszerétől eltérőleg ebbe az első részbe helyezi. Picinek azt' a- mondását, a melyet ma2;a idéz.