Jogállam, 1921 (20. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 10. szám - Grosschmid Béni hetvenedik születésnapja alkalmából

JOGÁSZOK ÉS ÁLLAMFÉRFIAK. de 'egyúttal az összes külföldi jogok világának mélyreható áttekintésével mindig ujat ad. Sohasem elégszik meg azzal, hogy a hallgató a kapottat egyszerűen fel- vagy megjegyezhesse, és betanulhassa. Abban is a mit mond, abban is, a mit tudatosan a hallgatóra biz, mindig a suggestió lappang, hogy a hallottak csak azt az alapot nyújtják, a melyet az őket befogadó jogásznak a magáéból kell fejlesztenie. De nem csupán egyetemi előadásaiban, hanem irodalmi, legnagyobb szabású remekeiben^ a 'magyar magánjog örök kincsesbányáját tevő «Fejezetekben», a «Magánjogi tanulmányok" két vaskos kötetében, a Jogszabálytan hatalmas művében, valamint fel se sorolható számtalan apróbb dolgozataiban is szakadatlanul azon van, hogy az olvasóját is munkatársává tegye, hogy ezt is arra kényszerítse, hogy a magyar magánjog rejtett elveit gyakorlatilag és elméletileg ő is kutassa, ő is fejlessze és ő is napfényre hozza. Az a törekvés, hogy a magyar magánjog önálló tudományának és gyakorlatának gondolatát mindenkibe átplántálja, a ki hosszú és sokirányú működésének bármiként is részese, szemlélője vagy élvezője, vezetett azokhoz a glossától kölcsönzött teljesen egyéni stilus-külsőségekhez is, a melyektől Fejezeteinek első olvasásakor sokan annyira idegenkedtek. Hogy mindannyiunkban az önálló magyar jog tudata derengett és véglegessé vált, hogy ma már régen nem tartjuk a hajadás jelének, ha túlbuzgó kodifikátorok jó német vagy más idegen mintákat vakon és rosszul utánoznak, hogy birói gyakorlatunk a kezdet tapogatódzásai után nehézség nélkül siklott át az ingatlan kétszeri eladásának Grosschmid által öntudatossá vált és elméletileg is először kifejtett gyakorlata, valamint a telekkönyvi rosszhiszemnek ugyancsak általa fejlesztett árnyalatai utján az osztrák dologi jogtól, az osztrák törvényen sarkalló, de annak régi és uj szövegétől és szellemétől is lényegesen eltérő önálló magyar ingatlanjogra, hogy a pénzkötelmekre vonatkozó fejtegetései nyomán a háborús és a forradalmak utáni szerfölött nehéz pénzkötelmi kérdésekben valamiként mégis el tudunk