Jogállam, 1921 (20. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 10. szám - A büntethetőség anyagi és eljárásjogi feltételeinek szerkezete

D? HACKER ERVIN 6. A mennyiben esküdtbíróság előtt folyó ügyben jelentkeznek a büntethetőségi feltételek, ugy főleg két szempontot kell kiemelnünk. Az egyik a szakbiró és az esküdtbiró hatáskörének elkülönitésénél található. Mig a másodlagos büntetendőségi feltétel az esküdtbirósági hatáskör szempontjából egyedül a Btk. 171. §. 2. bek. jöhet számba, a midőn az esküdtek a felhívás eredménytelensége másodlagos büntethetőségi feltétele felett a tényálladékra vonatkozó kérdés keretében döntenek), a jogtalanságot kizáró okok, a bűnösséget kizáró egyéb okok, a büntethetőségi igény keletkezését kizáró különös okok, és rendszerint a büntethetőséget megszüntető különös okok felett is az esküdtek döntenek, addig a beszámitást kizáró okok, a büntethetőségi igény keletkezését kizáró általános okok, a büntethetőséget megszüntető általános okok, valamint a büntető igény érvényesítésének perjogi feltételei és a szűkebb értelemben vett büntetőeljárásjogi feltételek feletti döntés a szakbirói tanács feladatát képezi. 7. És az esküdtbirói eljárásban további különbséget találunk a kérdések nemei tekintetében is! Mig a másodlagos büntetendőségi feltétel feletti döntés a tényálladékra vonatkozó főkérdésben történik, addig a jogtalanságot kizáró okok, a bűnösséget kizáró egyéb okok, a büntethetőségi igény keletkezését kizáró különös okok és a büntethetőséget megszüntető különös okok tekintetében a döntés rendszerint külön mellékkérdésekben fog helyt 8. A legtöbb büntetőeljárásjogi törvény ott, a hol az érdemlegeshatározat hozatalában nagyobb számú hivatásos bíró, esküdt, vagy együttesen hivatásos biró és esküdt 1 például Schöffengericht) vesz részt, a szavazatok aránya tekintetében a vádlott hátrányára való döntés esetében némelyik kérdésnél minősített- többséget kiván, más kérdésnél viszont beéri az abszolút többséggel.