Jogállam, 1921 (20. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 1. szám - A központi gazdasági bíróság

1 0 Dí SCHUSTER RUDOLF Az itt felsoroltakból látható, hogy a központi gazdasági bíróság hatáskörébe utalt ügyek a legnagyobb tarkaságot mutatják fel, a mi eredetileg nyilván tervbe véve nem volt. A gazdasági biróságot a szoczializált földbirtokból folyó ügyek kedvéért létesitették, a mint azt már a bíróság elnevezése is elárulja, mert pl. a szoczializált színházak és mulatók ügyeiben ítélkező biróságot aligha nevezték volna el gazdasági bíróságnak. De végtére az elnevezés nem fontos; kérdéses azonban, vajon helyes volt-e a bíróság hatáskörébe más teljesen heterogén ügyeket is bevonni? Ezt azonban itt nem akarom bővebb birálat tárgyává tenni; nézetem az, hogy ez nem történt helyesen, mert ez által ennek az egész komplexumnak szabályozása nélkülöz minden egységességet. Nagyon vitatható azonban az is, vajon egyáltalában szükség volt-e ily külön ügybiróságot létesíteni ? Nem lehetett volna-e ezeket az ügyeket a rendes biróságok hatáskörébe utalni? Az én nézetem az, hogy a sok külön ügybiróság létesítése nem helyes irányzat. Semmi kényszerítő okot nem látok fenforogni, a melynél fogva ezek az ügyek nem lettek volna a rendes bíróságoknál meghagyhatok. Az ügybiróságoknál is a tulajdonképeni munkát úgyis az oda kinevezett birák végzik, nem pedig az ülnökök, a minek maga a rendelet (8759/920. M. E.) is kifejezést ad az által, hogy az előadói teendőket a birói tagra bizza. A külön ügybiróságok létesítésének okát talán abban kell keresni, hogy ezektől az ügyeknek gyorsabb elintézése várható ? De miért kell ezeket a bírákat tulajdonképeni munkájuktól akár egészben, akár részben elvonni? Nem hiszem, hogy ez a czél el lenne érhető; az eddigi tanulságok nem igazolják a gyorsabb elintézést. Gyorsítás rejlik ugyan minden esetre abban, hogy a fent felsorolt ügyekben csak egyfokú felebbvitelnek van helye. De semmi nehézség sem lett volna a gyorsítás érdekében az egy-