Jogállam, 1920 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 2. szám - Kereskedelmi joggyakorlatunk az 1919. évben

KÜLFÖLDI JOGÉLET. Beaconsfield mondotta egyik beszédében, hogy Európa jogrendje hasonlatos egy oly lánczkörhöz, melyben minden szem egy-egy állam önálló jogrendszere. A mig ezek a lánczszemek egymásba kapcsolódnak és a kör ily módon zárt, addig — még ha az egyes államok konkrét joga egymástól sokban különböző is — egyensúly áll fenn, a ballance of powers mellett meg van a ballance of rights. Mihelyt azonban akárcsak egy ország jogrendje meginog, vagy felborul, mihelyt kiesik az egyik lánczszem és igy megszakad a kör, anarchikus tünetek mutatkoznak máshol is és a jog abszolút ereje megrendül. Nem lehet tehát közömbös egyik állam számára sem, hogy minő alakulások történnek más országok jogrendjében, mert a kifejtett szolidáris összefüggés elvénél fogva nemcsak a jogrend stabilitása és a párhuzamosan haladó élet követelnek éber megfigyelést, hanem általános jogpolitikai, sőt hatalmi vonatkozások is. Európa mai helyzete mondhatnók a kényszerassociatio ereével mutat rá a vázolt felfogás helyességére. A világháború két egymással ellenséges táborra osztotta Európa népeit, a kodiíikálatlan «nemzetközi jogot)), sőt még a kodifikált jogokat is elég gyakran megsértették, de a «jogrend lánczköre» mindezek daczára nem szakadt meg. Harmadféléves világháború után az orosz forradalom kitörésével esett csak ki az első lánczszem. És az elsőt több is követte . . . Ma, megkötött békék után és békekötések küszöbén a győző és legyőzött államok egyaránt consolidálódni törekszenek. Ezen az uton minden állam leghatalmasabb támasza a jog, melynek stabilizáló és regeneratív ereje nemcsak attól függ, hogy