Jogállam, 1920 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 2. szám - Kereskedelmi joggyakorlatunk az 1919. évben

76 Dl BAUMGARTEN NÁNDOR nak kellő időben való egybeállítását, s igy kevés törvényszék lehetett abban a helyzetben, hogy az évi lajstromokat annak ide­jén egybeállíthatta volna. Bár mindezek az okok érthetővé teszik az esküdtbirósá­gok működésének felfüggesztését: mégis az intézmény barátai bizonyos elégikus hangulattal gondolnak arra, hogy ma Magyar­országban esküdtbiróságok nem működnek. KERESKEDELMI JOGGYAKORLATUNK AZ 1919. ÉVBEN. Irta : Dr. BAUMGARTEN NÁNDOR. A proletárdiktatúra feleslegesnek tartotta a kereskedelmet és elnyomta a független jogszolgáltatást. Ez az oka annak, hogy ezidén alig számolhatunk be kereskedelmi joggyakorlatunk fon­tosabb eseményeiről. Pedig a háború befejezését követő forra­dalom és az azóta bekövetkezett események a kereskedelmi jog terén is sok nehéz kérdést vetettek fel, melyeknek megoldása nem kis gondot fog okozni bíróságainknak. A proletárdiktatúra intézkedései pedig itt is annyira összekuszálták a jogrendet, hogy az ily módon megzavart közgazdasági egyensúly csak nyu­godtabb idők állandó munkája után állhat helyre. Midőn ez év kereskedelmi joggyakorlatáról számolunk be, nem hagyhatjuk említés nélkül azt a nagy veszteséget, mely a Curiát Beck Hugó tanácselnök nyugalomba vonulásával érte. Beck Hugó 27 éve volt itélőbirája, majd tanácselnöke a Curia váltó- és kereskedelmi tanácsának, úgyhogy személyéhez kap­csolódott kereskedelmi joggyakorlatunk állandósága és emellett fokozatos fejlődése. Mély tudása, gyakorlati tapasztalatai és jog­irodalmi kritikai tevékenysége képesítették őt arra, hogy a nagy magyar bírák tradícióit követve egyrészt megőrizte a jogbiz­tonságot és jogállandóságot, másrészt pedig sohasem zárkó­zott el a jog korszerű továbbfejlesztése elől. Különösen a biz­tosítási jogra áll ez, mely irodalmi tanulmányainak központjá-

Next

/
Thumbnails
Contents