Jogállam, 1920 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 2. szám - A magyar békeszerződés tervezete

A MAGYAR BéKESZERZODÉS TERVEZETE. az erre vonatkozó viszonosságot az uj nemzeti államok velünk szemben tanúsított viselkedése folytán okvetlenül követelnünk kell. De legszembetűnőbb az egyenlőtlen elbánásnak elve a magánjavak, jogok és érdekeltségek szempontjából. Itt a 232. czikk (azonos az osztrák szerződés 249. czikkévelj szembeállítja a régi magyar birodalom területén lefoglalt eilenséges [a) pont) és az ellenséges hatalmak területein háborús rendszabályok utján lefoglalt magyar javakat, jogokat és érdekeltségeket (b) pont), ideértve nemcsak a magyar állampolgárokat, hanem azon társaságokat és egyleteket is, melyekben ezek érdekelve vannak. A békeszerződés tehát nem a társaság honosságát, vagyis a bejegyzés helyét vizsgálja, hanem szigorú rendszabályainak alkalmazására elegendő annak kimutatása, hogy azokat «ellenséges» tőke ellenőrzi. A franczia és angol jognak ez a fogalom meghatározása (ellenőrzés) egyrészt teljesen bizonytalan, mert még az érdekeltség nagyságát vagy arányát sem emliti, másrészt pedig színleges részvény átruházásokkal könnyen kijátszható. Míg az a) pont elrendeli a háborús zárlat rögtöni feloldását és az előbbi állapotba való visszahelyezést, addig a b) pont kifejezetten elismeri az ellenséges hatalmaknak azon jogát, hogy a békeszerződés hatályba léptének idejében magyar állampolgárok vagy érdekkörükbe tartozó társaságok javait, jogait és érdekeltségeit visszatarthatják és a kényszerfelszámolást befejezhetik. Minthogy e pont az átruházást kifejezetten nem tiltja és csakis a szerződés hatályba léptének napján fennálló javak tulajdonosát emliti, ez az intézkedés, bár egyrészt tulszigoru és igazságtalan, másrészt épen szövegezésének lazaságánál fogva sok kibúvót ad a megkerülésre. így vehette át az utóbbi időben számos entente érdel&ltség magyar állampolgároknak és társaságoknak javait. Míg a magyar állampolgágároknak javai ilykép elkoboztatnak és követeléseikkel a saját államukhoz utasíttatnak, addig az idegen állampolgárok nemcsak a zárlat rögtöni feloldását, hanem az esetleg okozott károk teljes megtérítését is követelhetik. 5*