Jogállam, 1920 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 2. szám - A magyar bíróság függetlensége a proletárdiktatúra alatt

A MAGYAR BÍRÓSÁG A PROLETÁRDIKTATÚRA ALATT. 45 vitás ügyek lelkiismeretes elintézői vagyunk, de összeolvadtunk az alkotás lelkével is. Mikor itt elfoglaltuk — ki előbb, ki később — birói állásunkat, a biróság nagy jövőjének legszebb reménye töltött el bennünket. Tudtuk, hogy ez a legemelkedettebb alkotása a jogászi géniusznak. Van-e nemesebb feladat, mint védeni az államhatalom cselekvő erejének túlkapásai ellen a magára hagyott egyéni jogokat? Mi mindig és következetesen minden megnyilatkozásunkban a biróság hatáskörének legszélesebb kiterjesztését tartottuk az egyéni jogokat biztosító állami jogrend követelményének. Ezt annál nagyobb mértékben kivántuk és kivánjuk, minél erősebb tért nyerne az állami berendezkedésben a valóban egészséges és haszonnal értékesithető szocziális gondolat. Minden eszünkbe juthatott, de valóban azt kizártuk mentalitásunkból, hogy jöjjön magyar földön egy korszak és ennek oly impériuma, mely a'%t követelje, hogy bíróságunknak, a modern jogállam egyik legpraegnansabb alkotásának, a^ért kelljen elpusztulnia, mert e\ a\ állami berendezkedés jogrendjével a «contradicüo in adjecto» viszonyában áll. A mi ideológiánk inkább ahhoz a gondolatkörhöz szokott, hogy minél több irányban terjeszti ki az állam a természetében rejlő nagy hatalmi erővel a maga közvetlen cselekvését, annál nagyobb mérvben szükséges az egyéni jogok védelme érdekében az állami cselekvés jogszerűségének intézményes biztositása. Ez volt a mi felfogásunk. Mi ebben éltünk. Ilyen gondolatkörre és érzésvilágra ha megdöbbentően hatott is, midőn arra szólittattunk fel, hogy várjuk be a nagy temetést, mely a magyar alkotmány szervezetébe beillesztett és a nagy közönség teljes bizalmát becsületes munkával kiérdemelt birói intézményünkre vár, mi ebben a várásban még sem türelmetlenkedtünk. Épen nem csüggedtünk. Hozzánk illő nyugalommal és méltósággal vártuk a fejleményeket abban a biztos hitben, hogy az ázsiai szoczializmusnak a magyar néplélektől teljesen idegen bolsevismusa nem lehet az emberi kultur-