Jogállam, 1920 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 3. szám - Ideiglenes államfő

96 Dr EGYED ISTVÁN tévesztett. És mert ez az arra egyenesen predesztinált férfiú, mert Wlassics Gyula másképen bizonyára nem-is volna hajlandó mostani fényes állását elhagyva a Curia elnöki székébe beleülni, már ez a személyi ok is súlyos argumentum arra, hogy a magyar Curiát ebben az értelemben újjá kell szervezni. És a mikor most végezetül mulasztásnak tartanám azt meg nem emliteni, hogy a szabadalmi tanácsnak a magyar Curiába való belekapcsolásával a Curia visszanyerné a szabadalmi tanács elnökének, Schuster Rudolfnak a szabadalmi tanácsban parlagon hevert és a Curián oly sokáig nélkülözött tehetségét, akkor az egyéni meggyőződés amaz erejével hangoztatom újból a magyar Curia itt körülvonalozott újjászervezésének szükségét, a mely nem maradhat nyom nélkül azoknak a lelkületében, a kik nem a külföld példáira való hivatkozásban, hanem a magyar nemzet sajátos, minden más nemzetétől elütő, különös viszonyaiban keresik valamely szükséges reformnak az alapját. IDEIGLENES ÁLLAMFŐ. Irta: Dr. EGYED ISTVÁN. I. A nemzetgyűlés által megoldandó feladatok között fontosságában első helyen van a királyi szék kérdése. Ebből a szempontból a tényeknek különösen két csoportjának van jelentősége: egyrészt IV. Károly királynak 1918. évi november hó 13-án Eckartsauban kiállított nyilatkozata és az azóta tanusitott magatartása, másrészt az osztrák birodalom területén időközben bekövetkezett események. A mi különösen Károly királynak nyilatkozatát illeti, az három kijelentést tartalmaz magában: nevezetesen IV. Károly abban 1. kijelenti, hogy nem kiván a magyar nemzet szabad fejlődésének akadályul szolgálni, 2. lemond az államügyek vitelében való minden részvételről,