Jogállam, 1919 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1919 / 1-2. szám - A Magyar Népköztársaság alkotmánya

76 Dí BENÁRD EMIL sai közé s akár előzetetes népszavazás, akár utólagos megerősítő népszavazás formájában (referendum) néphatározatot kívánjon meg egyes, különösen fontos állami elhatározásokhoz, például az alkotmány megváltoztatásához, az elnök választásához stb. A végleges alkotmánynak ebben az esetben szabatosan meg kellene jelölnie azokat az ügyeket, a melyekben néphatározatnak helye van (kötelező népszavazás), vagy, a svájczi szövetségi alkotmány mintájára meg kellene állapítania, kik és milyen feltételek mellett kívánhatják, hogy a törvényhozó testület határozata népszavazás alá bocsáttassék (fakultativ referendum). III. A november 16-iki néphatározat törvénytáblás rövidséggel határozza meg a Magyar Népköztársaság provizórius alkotmányát. Jelentősége azonban ezen messze túlhalad. A néphatározatnak csupán' csak a III. czikke ideiglenes érvényű, azaz az a rendelkezése, a mely kimondja, hogy addig, a mig az alkotmányozó nemzetgyűlés másként nem határoz, az egész állami főhatalmat megosztatlanul a népkormány gyakorolja. Többi rendelkezésével azonban a néphatározat már a Magyar Népköztársaság végleges alkotmányának az alapköveit rakta le. Végleges rendelkezésnek kell tekintenünk nevezetesen az I. czikknek az államformára vonatkozó azt a megállapítását, á mely szerint Magyarország minden más országtól független és önálló népköztársaság. Végleges jellegű a II. czikknek az a rendelkezése, hogy az alkotmányozás az alkotmányozó nemzetgyűlésnek a feladata, bár itt, mint érintettük, az alkotmány véglegesítése és reviziója kérdésében maradt bizonyos latitude. Úgyszintén végleges alkotmányjogunk részeiként kell elfogadnunk a néphatározat IV. czikkét, illetőleg az ezek alapján kibocsátandó alaptörvényeket, a melyek már végleges alkotmányunknak az irányát és színezetét, nevezetesen a köztársasági államformán kivül. a köztársaságnak népuralmi, szabadságbiztositó és szocziális jellegét előre eldöntötték. Az alkotmányozó nemzetgyűlés, a mely alkotmányozó jogkörét a néphatározat felhatalmazásából menti, nem állapithat meg olyan alkotmányt, a mely ellentétben állana