Jogállam, 1919 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1919 / 1-2. szám - Szociális jogrend és egyéni jog

SZOCZIÁLIS JOGREND ÉS EGYÉNI JOG. 6; már az átmeneti állapot is mutatja, — ezek alig fognak csökkenni. Midőn az állam a termelést, a javak elosztását és a gazdasági szervezést ellenőrzése alá veszi, ugy mind sűrűbbek lesznek azok a vonatkozások, a melyekben az egyén alanyi jogait érinti. Ha nem gondoskodunk ez alanyi jog kellő védelméről és a közigazgatási hatóságok eljárásának kellő biztosítékairól, ugy a szocziális czélokat szolgáló közigazgatás lépten-nyomon az egyén szerzett jogaiba fog ütközni, még mielőtt az uj intézkedések üdvös hatása érezhetővé lesz. Ha a közigazgatás köre az eddigihez képest ismeretlen területekre terjed ki. ugy magától áll elő az a kívánalom, hogy annak intézkedései pártatlanok és elfogulatlanok legyenek és az érdekelt fél ezekkel szemben kellő jogorvoslatot nyerjen. Eddigi közigazgatásunk a íelebbviteli fórumok halmozásával az eljárást nehézkessé és hosszadalmassá tette, a nélkül, hogy az elfogulatlanságot és objektiv elintézést meg tudta volna valósítani. A három, négy fokú közigazgatási elintézés az ügymenetet lassúvá tette és a mellett a felsőbb fokokon elveszett a közvetlen elintézés előnye. Különösen káros és fölösleges volt, hogy minden legcsekélyebb közigazgatási ügy felsőbb fokban a minisztériumhoz jutott, mert a helyes elintézést pártpolitikai tekintetek nem biztosítják. Viszont oly esetekben, a hol a polgárnak egyéni és szerzett joga forog szóban, csakis a birói ítélet lehet az, a mely megfelelő és kielégítő módon oldja meg a jogvitát. Ha tehát a jövőben a magánjogi és büntetőjogi bíráskodás köre szűkebbre is szorulna, ugy ezzel szemben a közigazgatási bíráskodás hatásköre bővül és feladatai uj, különösen a gazdasági közigazgatással összefüggő területekre terjednek ki. Hogy ezt a közigazgatási bíráskodást a rendes bíróság gyakorolja-e mint Angliában;, vagy pedig külön közigazgatási bíróság (mint nálunk), csak forma kérdése és nem érinti a lényeget. Bizonyos azonban, hogy a szocziális jogrend nemcsak hogy nem korlátozhatja, hanem az állami élet összes vonatkozásaira kell hogy kiterjessze a közigazgatási bíráskodást. Szakítani kell tehát azzal logülara. XVIII. évf. i—a. f. )