Jogállam, 1919 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1919 / 1-2. szám

4o D? BÁRÓ WLASSICS GYULA B) Nem\etkö^i bíráskodás. A nemzetközi bíráskodás sikerének három főfeltétele van, egyik a minél szabatosabb jogforrás, tehát a tiszta világos és részletes szerződések — legyenek ezek világegyezmények vagy két-két állam között kötött szerződések — a második oly birói szervezetnek felállítása, mely teljes megnyugvást biztosit és a harmadik, lehetőleg tökéletes obligatorium a fenntartási záradékok mellőzésével. A nemzetközi biróság szervezetét a mai formájában fenntartani nem lehet és nem lehet azt sem elfogadni, melyet a második hágai konferenczia hozott javaslatba. Értékes előmunkálat ebben az irányban az, a melyet a németalföldi bizottság dolgozott ki és ennek Lammasch által felülvizsgált javaslata. A már többször idézett tanulmányomban irtam már, hogy a kötelező biróság működésének sikere csakis megérett, tételes jogszabályok alapján biztositható. Ebből a czélból a hágai értekezletek hadi joga és a londoni declaratio is erős átdolgozásra szorulnak. Arra kell törekedni, hogy a kötelező nemzetközi biróság munkája birói jogszolgáltatás lehessen. Az eddigi választott birósági Ítéletek egy előkelő kritikusa azt jegyezte meg, hogy azok inkább méltányossági ítéletek, mint jogszolgáltatás. Sokan állítják, hogy az államoknak nem minden összeütközése alkalmas birói Ítélkezésre. Épen a legnagyobbak, a legéletbevágóbbak nem. És ezért eddig is a hágai egyezményekben szervezett úgynevezett vizsgálati bizottságok a maguk véleményeivel eredményeséin egészítették ki a már az első hágai konferenczián szervezett választott biróság munkáját. Csekélyebb jelentőségű ügyeknek szánva az élet megmutatta, hogy ezek a vizsgálóbizottságok nehéz kérdésekben sikerrel működtek. A jövő nemzetközi jogában már nem elégedhetünk meg csak a választott birósággal, melyet a hágai egyezmények szerveztek, de létesiteni kell az állandó valóságos nemzetközi bíróságot, tüzetesen meghatározott