Jogállam, 1919 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1919 / 1-2. szám

D? BÁRÓ WLASSICS GYULA ződések eltiltassanak. Legfőképen azonban a nemzetközi kötelező biráskodás kifejlesztésére helyezi a súlyt és az állandó birói szervezetre. VI. A jövő kialakulás. Az előadottakból, melyekben pedig a kérdések régebbi történeti részét és annak a nagy irodalomnak az ismertetését, mely e kérdésekkel foglalkozik, nagy részben mellőztem, látható, hogy a legközelebb napirendre kerülő problémák épen nem ujak. Mindenesetre e tiszteletreméltó fejlődés eredményei alapján nagyobb biztossággal tekinthetünk a jövő feladatainak megoldása elé, mert a mit meg akarunk és meg is kell valósitanunk — az már régen foglalkoztatta a tudományt, részben pedig az egész világ pacifista köreit. Néhány vonással felelni akarok arra a kérdésre is, hogy minőnek látom a nemzetközi jogrend kialakulását. Ha a jövő képe felé fordítom tekintetemet, teljes megnyugvással állithatom, hogy soha sem tartoztam azok közé, kik elég szük látókörrel azt hitték, hogy e nagy világháború után is ott lehet folytatni mindent, a hol elhagytuk. Semmi kétségem sem volt arra nézve, hogy ez a világkatasztrófa óriási fordulatot fog jelenteni az emberiség történetében és különösen a sokat csúfolt örök béke, mint talán utolérhetetlen eszmény felé hatalmas lépést kell tennünk a tartós béke jogállapotának elérésére. Ennek természetes alapja a népek szövetsége. Sorrendje pedig az, ,hogy az államok saját berendezésüket teszik mindenekelőtt éles kritika tárgyává. A demokratikus állam, a demokratikus kormányzat eszméjének követelményei eleven erővel fognak érvényesülést keresni mindenütt és minden irányban. A hadviselő felek? politikai és diplomácziai vezetői még a háború csatazajában egyenesen ennek a szörnyű vérontásnak és vagyonpusztitásnak hadi czéljául jelölték meg a népek szövetségén, a jog erkölcsi hatalmán fölépülő uj világrendet. És valljuk