Jogállam, 1919 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1919 / 1-2. szám

ADALÉKOK A TARTÓS JOGBÉKE INTÉZMÉNYEIHEZ. értekezlet elé. A javaslatot tényleg a stockholmi értekezleten előterjesztették. (Penha Garcia előadói javaslata). Az unió XIX. egyetemes ülése azt az óhaját fejezte ki határozatában, hogy a hatalmak a kérdést tűzzék ki a legközelebbi hágai békeértekezlet napirendjére és vegyék figyelembe az ő mellékelt egyezménytervezetüket.* A fegyverkezés csökkentésének (Limitation des Armements) kérdésével szintén foglalkozott az unio. A londoni értekezleten 1906- ban már szóba hozták ezt a kérdést. De itt további tanulmányozás szükségességére utaltak. A nemzeti és nemzetközi szempontok összeegyeztetését hangsúlyozták.** A kérdést, melynek nemcsak jogi, de természetében rejlő technikai oldala is van, az unio központi hivatalának kezdeményezésére újból tanulmány tárgyává tették. Bizottság foglalkozott ezzel, mely munkálatait a 17-ik interparlamentáris értekezlet (Genf) elé terjesztette. Igen alapos az előadói javaslat, melyet d'Estournelles de Constant készített. Ismeretes, hogy az 1907- iki hágai békeértekezlet csak felületesen foglalkozott a fegyverkezés arányos korlátozásának kérdésével és a határozat, melyet elfogadott, gyakorlati eredményre alkalmas épen nem volt. Ezért buzgólkodtak különösen az unio vezető körei, hogy a fegyverkezés csökkentése kérdését elevenen napirenden tartsák. Azt akarták, hogy majd a harmadik hágai értekezlet az interparlamentáris unio iratai között kész munkát találjon. Annyi bizonyos, hogy a fegyverkezés csökkentésének kérdése csak részletesebb megállapításokkal vezethet gyakorlati eredményre. Altalános kijelentések itt mit sem érnek. A lényeges az, hogy meg tudjanak állapítani elfogadható egyez* tEmet le voeu, que les Puissances mettent á l'ordre du jour de la prochaine Conférence de la Paix la quesüon du régime juridique des détroits et canaux maritimes et recommande a leur attention l'avant projet de convention ci annexé.) ** Dés le coramencement 1'Union a envisagé la question comme étant d'ordre international; d'autre part elle a insisté sur la nécessité de l'étudier également aw point de vue national afin de préparcr ainsi la solution par voie internationale. C'est dans cet esprit que s'est exprimée la Conférence de Londres, 1906. (Lange hivatkozott füzete 47. oldal.)