Jogállam, 1919 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1919 / 3-4. szám - Széljegyzetek a birtokpolitikai törvényhez

Dr NYULÁSZI JÁNOS így a miniszter egy tollvonással igen sok fáradságot és odaadó munkát semmisíthet meg. Megjegyzem, hogy a §-nak csupán szóhangzása támogatja ezt a felfogást. A miniszter jogkörének biztosítása nyilván csakis azt czélozta, hogy ő neki módjában legyen az egyes vevőket a teljes kiuzsorázástól megvédeni. A kormányzati bölcsesség s az esetleges végrehajtási utasítás lesz hivatva megakadályozni azt, hogy a törvény ezen rendelkezései káros visszahatást ne idézzenek elő. IV. A kisajátítási jog korlátai. A néptörvény jogi struktúrájának azt a sajátosságát, hogy a későbbi §-ok mindig elvesznek valamit abból, a mit az előző §-ok meghagynak, érdekesen látni a kisajátítási jog korlátainak megállapításánál. Az első és második szakasz a kisajátítási jogot mezőgazdasági földbirtokok 500 holdon felüli részére adja meg. A 3. §. az 1500 holdból lealkuszik 300 holdat, a mennyiben csakis 200 holdat hagy meg ott, a hol nagyobb mértékben van szükség földre. Ujabb leszállítást tartalmaz a 3. §. utolsó bekezdése Ruszka Krajna területére. Itt le lehet menni egész 20 holdig, Az 5. §. megint tágit a korlátokon, a mennyiben belterületek czéljaira az e, §.v második bekezdésében lehetővé teszi, hogy a község belterületének szélétől 600 méter távolságban, városoknál pedig 1000 méternyi távolban háztelkek czéljaira a mezőgazdasági földbirtok kisajátittassék. Az a korlát, hogy a kisajátítás háztelek czéljaira történik, nem sokat jelent, mert hiszen a törvény nem gondoskodik garancziáról az irányban, hogy az másra mint erre a czélra ne legyen felhasználható. Miután pedig a kisajátítási ár ezeknél is az 1913. évi ár, a faluhoz közel eső s a dolog természeténél fogva jobb minő- » ségü földekre ilyen kisajátítás a lakosságnak rendkívül kecsegtető. A végrehajtási utasításnak kellene talán arról gondoskodni, hogy akkor, ha a kérdéses területen a záros határidő