Jogállam, 1919 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1919 / 3-4. szám - A biztosítási magánvállalatok állami felügyelete

A BIZTOSÍTÁSI MAGÁNVÁLLALATOK ÁLLAMI FELÜGYELETE. 177 ügylet; «a ki» ilyen ügyletek kötésével saját nevében ipar­szerüleg foglalkozik: azt a KT. 3. §-a kereskedőnek tekinti. De ki a kereskedő? Magánszemély vagy kereskedelmi társa­ság. (KT. 3. és 4. §§.) A kereskedelmi társaság pedig a KT. szerint közkereseti, betéti társaság, részvénytársaság vagy szö­vetkezet, a melyekhez még a volt Ausztriával kötött kereske­delmi- és vámszerződés alapján bebocsátott korlátolt felelősségű társaságok magyarországi fiókjai sorakoznak. Már most, ha olyan kölcsönös biztosító társaság alakul, a mely nem szövet­kezet, hanem valami más magánjogi társasági alakulat, azt a KT. szerint a czégjegyzékbe bejegyezni és kereskedőnek tekin­teni nem lehet. A T. 4. §-a ennek ellenére a kölcsönös biztosító társa­ság elnevezést a biztosító szövetkezetnél tágabb fogalom meg­jelölésére használja, és ért alatta olyan kölcsönös biztosító tár­saságokat is, melyek nem szövetkezetek. Ez a későbbi törvény­hozási szabályozás szempontjából helyes lehet, mert nyitva kell hagyni az engedélyezést az ujabb törvények által legalizálandó más alakulatu kölcsönös biztosító társaságok számára is. A mai jog szempontjából azonban akként áll a helyzet, hogy a fel­ügyeleti hatóság kiadja az engedélyt oly kölcsönös biztosító társaság részére, a mely nem szövetkezet, és ezt teljesen törvényszerűen fogja tenni; viszont a czégbiróság ugyancsak a törvény alapján meg fogja tagadni a czégbejegyzést, és az uj alakulat lebegni fog az állami felügyeleti hatóság és a czég­biróság között, mint Mohammed koporsója a levegőben. A T. 47. §-ának utolsó bekezdése szerint «kisebb köl­csönös biztosító társaságok, valamint az ezek központja tekin­tetében, továbbá olyan kölcsönös biztosítási társaságok tekinteté­ben, melyek nem szövetkezet formájában kívánják működésüket foly­tatni, a felügyeleti hatóság jelen törvény rendelkezéseitől eltérő, e társaságok természetének megfelelő szabályokat rendeleti uton állapithat meg.» Azt kell feltételeznünk, hogy e szabályok kizáró­lag a felügyeletre akarnak vonatkozni és hogy e §. nem jelenti a

Next

/
Thumbnails
Contents