Jogállam, 1919 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1919 / 3-4. szám - A biztosítási magánvállalatok állami felügyelete

*74 Df GALLIA BÉLA a vállalat engedélyezését megtagadja (9. §.), az eddig belföldi képviselőség nélkül ügyleteket kötő külföldi vállalatot működési engedély kérésére kötelezi, vagy a működéstől eltiltja (19. §.); bírságot szab ki (28. §.), a vállalatot óvadékadásra kötelezi (32. §.); a vállalatot kötvények visszavásárlásától, kötvényekre kölcsönök folyósításától, fizetések teljesítésétől eltiltja (34. §.), a vállalatot a működéstől eltiltja, feloszlatja (35. §.) vagy szanálja (36. §.), költségekben, dijakban marasztalja (41., 50. §§.). A T. (43. §.) még a felügyeleti hatóság mellé is állit fel egy «biztosítási szaktanács»-ot, és pedig «az ügymenet megkönnyítése és fontosabb ügyekben szakvélemények előterjesztése czéljából». E hatáskör meglehetősen tág, és határozatlan, valószínűleg csak véleményező közeg lesz, mert az ügyvitel könnyítésére csak akkor lenne alkalmas, ha egyes ügyek a szaktanács tagjainak referálás végett kiosztatnának. Ezt pedig a tiszteletbeli állást betöltő tanácstagokra róni bajos volna. Az állami felügyelet kiterjed minden biztosítási magánvállalatra, belföldire és külföldire egyaránt. A külföldi biztosítási vállalatoknak állami felügyelet alá vonása igen fontos érdek nemcsak a biztosítottak szempontjából, de fiskális szempontból is. Nem esnek a T.-ben kontemplált felügyelet alá az országos gazdasági munkáspénztár, a kincstári telepeken létező munkástársládák és nyugellátási intézmények, az 1907: XIX. t.-c. 98. §-ában közelebbről megjelölt biztosító pénztárak és az ügyvédi gyám- és nyugdíjintézet (47. §.); továbbá oly vállalatok, melyek a biztosítási üzleti fajok közül kizárólag a fuvarozási, árfolyam- vagy sorsjegybiztositással, vagy kizárólag ilyeneknek a viszontbiztositásával foglalkoznak, kivéve a kölcsönös biztosító társaságokat. (48. §.) A T. teljesen az engedélyezési rendszer alapján áll. Uj vállalatok csak a felügyeleti hatóság előzetes engedélyével jegyezhetők be. Itt választás előtt állott a T. az osztrák strikt engedélyezés és a német normativum rendszere között. Ausz-