Jogállam, 1919 (18. évfolyam, 1-10. szám)
1919 / 3-4. szám - Kell-e katonai bíráskodás?
i66 KELL-E KATONAI BÍRÁSKODÁS? A nyomozás stádiumában még az sem látható tisztán, vájjon katonai avagy közönséges bűncselekményről van-e szó. Ki legyen illetékes ilyenkor az eljárásra. Az ügynek a felmerülő adatokhoz képest ide-oda tologatásával a vádlott veszítene legtöbbet, vagy pedig az igazságszolgáltatás, ha mindkét bíróság vonakodnék eljárni. Gyakorlati ember előtt nem ismeretlen, hogy a tanuk hosszabb idő múlva még ugyanazon biróságok előtt is különbözőképen vallanak. Mily eredmények fognak majd előállani, ha a tanuk, de maguk a vádlottaknak ugyanazon ténykörülményt különböző biróságok előtt kell előadniok az ügyesebb védők esetleges keresztkérdései mellett. Könnyen előfordulhat majd, hogy valamely testi sértéssel elkövetett függelemsértésnél az egyik biróság más tényállást fog megállapítani, mint a másik. Mily komplikácziókra vezetne ez a perorvoslatoknál, ujrafelvételnél ? Nem lenne ez egyéb, mint egyik biróság ítélkezésének felülbírálása a másik ugyanolyan fokú biróság által, a mi pedig a mindkettőbe vetett bizalmat játszaná el. Ezt okvetlen kerülnünk kell. Ha a Kbp. teljesen meg nem felelt és a változott viszonyoknál fogva egy és más rendelkezéseiben nem felelt meg, ez nem azt jelenti, hogy az egészet dobjuk el, hanem azt, hogy a meg nem felelő részét alakítsuk át ugy, hogy az is megfelelő legyen. Erre nézve már a hadügyminisztérium igazságügyi csoportja egy javaslatot ki is dolgozott, melynek főbb elvei: 1. Katonáknak közönséges bűncselekményeire nézve a polgári törvényeknek és szabályoknak büntető rendelkezéseit kell alkalmazni. 2. A gyakorlatban be nem vált illetékes parancsnoki intézmény eltörlése és a vádtanácsi intézmény létesitése. 3. Katonai birák és ügyészek függetlenségének törvényben való biztositása. 4. Ügyvédi védőlajstrom eltörlése. 5. A haditörvényszékeknél a jogász elem túlsúlya, a leg-