Jogállam, 1919 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1919 / 3-4. szám - A népköztársasági államforma védelméről

A NÉPKÖZTÁRSASÁGI ÁLLAMFORMA VÉDELMÉRŐL. Irta : Dr. EDVI ILLÉS KÁROLY. A büntetőtörvények egyik eminens tárgya az államforma és az állam alkotmányának védelme. Abban a pillanatban tehát, mikor a magyar állam népköztársasággá alakult át, tátongó hézag támadt ez uj alakulat és az eddig fennállott büntető­törvények között. Attól kezdve nem is lehetett az utóbbiakat végrehajtani, hanem e ponton szünetelnie kellett a büntető igazságszolgáltatásnak addig, a mig a törvényhozás a népköz­társaság védelméről szóló törvényt megalkotta. E törvény ez évi február io-iki kelettel a hivatalos lap február ii-iki szá­mában jelent meg a következő czimen : «1919. Évi XI. Nép­törvény a népköztársasági államforma védelméről.)) Végigtekintve e törvényen és összehasonlítva rendelkezé­seit eddig fennállott törvényeink megfelelő szakaszaival: első pillanatra látjuk, hogy tartalmuk majdnem teljesen azonos azzal a különbséggel, hogy az eddigi törvény a királyság intézmé­nyének, az uj törvény a népköztársasági államformának védel­mére van hivatva. A rendelkezések túlnyomó része a büntető­törvénykönyvből van átvéve, másrésze a vonatkozó külön tör­vényeknek felel meg. Az eddig fennállott büntetőtörvények egy részét az uj nép­köztársasági törvény egy általános rendelkezéssel hatályon kivül helyezi, kimondván, hogy a Btk. mindama rendelkezései, a melyek a királyság intézményének, a trónöröklés rendjének, továbbá a királynak és a királyi ház tagjainak büntetőjogi vé­delmére vonatkoznak, úgyszintén az 1913: XXXIV. t.-cz. hatá­lyukat vesztik. (9. §. 2. bek.) Jogállam. XVIII. évf. 3—4. f. 11

Next

/
Thumbnails
Contents