Jogállam, 1919 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1919 / 1-2. szám - A béke közigazgatása

KÖZJOG ÉS KÖZIGAZGATÁS. kuszáitság. A közigazgatási jog megfelelő hivatalos összeállítás hiányában a legnehezebben megközelíthető joganyag, a melyben még a jogot alkalmazók sem ismerik ki teljesen magukat, az érdekelt felek pedig teljesen tájékozatlanok. 3. A mi közigazgatásunk még ma is majdnem teljesen Írásbeli. A közigazgatás utja, különösen felsőbb fokon, az élettől elzárt hivatalok szobáin, az akták útvesztőin visz tovább, a mi informácziókra nyújt módot, a hivatalnoki bürokratizmust életre kelti és a független, pártatlan, jó ügyintézést a véletlen esélyeinek teszi ki. 4. Az írásbeliség ikertestvére a titkosság, a mely az érdekelt felek és a nyilvánosság közreműködését az ügy elintézésénél kizárja és ezáltal a közönségben bizalmatlanságot kelt. 5. A szakszerűség hiánya a közigazgatás területének óriás mérvű kiterjedése és a szocziális feladatok felölelése folytán napról-napra jobban érezteti hatását. Az uj idők modern feladataira a gazdasági és technikai élet körében a régi rendszer bürokratikus hivatalnokai nem alkalmasak. 6. Az eljárás hosszadalmas vplta köztudomású. Az élénken lüktető élet gyors haladásával a közigazgatás nem tart lépést és igy idegen lesz az élethez. A jogorvoslatok lehetősége alig ismer határt s nincs könnyebb módja talán sehol az eljárás évekig való elhúzásának. 7. A közigazgatási felebbviteli rend nálunk nem a jó közigazgatásnak, hanem hatalmi és politikai czéloknak eszköze. A felsőbb fokon eljáró bizottságok és minisztériumi hivatalnokok egyáltalán nem nyújtanak biztositékot a jogorvoslati lehetőség azon egyetlen indokára, hogy felső fokon az ügyek jobban nyernek elintézést. 8. A közigazgatás teljes összpontosítása és a külföldön is páratlan kormánygyámkodás a határozó hatóságok függetlenségét, önállóságát megszünteti és alkalmat ad a pártközigazgatás rendszeres érvényesülésére. 9. A kormányzati és közigazgatási teendők együttes ellátása a törvényhatósági bizottságban és kormánynál ugy az ügyek pártatlan jó elintézését koczkáztatja, mint pedig az emiitett kormányzati szerveket elvonja tulajdonképeni hivatásuktól. 10. Az önkormányzat megfelelő vagyoni alap, a polgárok kellő érdeklődése hiányában és a kormány jelentékeny jogai révén tisztán formaivá válik és a benne rejlő értékeket képtelen megvalósitani. 11. A birói védelem szűk köre az egyéni jogokat veszélyezteti, a közigazgatás önkényes eljárását lehetővé teszi és igy a jogállamiság hiánya. 12. A tisztviselői kar megfelelő szolgálati pragmatika és anyagi függetlenség hiányában nem rendelkezik a kellő erkölcsi erővel, az utasítási rendszer és a fegyelmi jog által a hivatali felsőbbség és kormány kényekedvének van kiszolgáltatva. III. Az eljárási reform utja a közigazgatás egyszerűsítése, az önkormányzat megerősítése, a közigazgatási és kormányzati teendők elválasztása Jogállam. XVIII. évf. 1—2. f. 10