Jogállam, 1919 (18. évfolyam, 1-10. szám)
1919 / 1-2. szám - A nemzetközi jog helyreállítása a szabadalmi jog terén
A NEMZETKÖZI JOG HELYREÁLLÍTÁSA. 127 Ezekben az esetekben szükséges lesz oly intézkedés, mely szerint az illető szabadalom kérelemre feléledjen. Nálunk ez a kérdés nagyon meg van könnyitve, a mennyiben a díjfizetésre moratórium volt, melyet a volt ellenséges államok honosai is élveztek, ha a magyar honost hasonló kedvezményben részesítették. A külföldön levő szabadalmaink azonban, melyek a szabadalmi dij nemfizetése folytán megszűntek, gyakran értéktelenné váltak, mert ha a szabadalom megszűnte folytán a találmányt mások — esetleg többen — használták, ezek eltilthatok nem lesznek; helyzetük az előző használó helyzetéhez hasonló lesz. Ily esetben a szabadalomtulajdonos részére méltányos kárpótlás lenne megállapítandó. Ez lenne az egyedüli helyes eljárás ily esetben. A magam részéről azonban nem hiszem, hogy az egyes államok, különösen a volt ellenségesek ily kárpótlásra hajlandók lennének, mely okból mi sem adhatunk, mert ennél az esetnél is kölcsönösség szükséges lenne; a kárpótlási igény pedig — mint sok egyéb is a nemzetközi jogban — csakis pium desiderium lesz. Ugyanez áll a megsemmisített és hatályon kivül helyezett szabadalmakra vonatkozólag. Fontosabb, mint a kárpótlás a nemzetközi jog helyreállításánál egy másik mód lesz, mely könnyebben is lesz elérhető és keresztülvihető. Ez ugyanis a szabadalmi oltalmi határidő meghosszabbítása. Erről a kérdésről az utóbbi időben sokat irtak, sokan ellenzik, még többen azonban pártolják. A háborúval járt különleges viszonyoknál fogva (hadbavonulás, nyersanyag hiánya, a gyári üzemnek hadi czélokra való lefoglalása, nehéz közlekedési viszonyok, az ellenséges államokkal való érintkezés lehetetlensége stb.) sok szabadalom gyakorlása ugy belföldön, mint külföldön lehetetlenné vált. Ezek a szabadalmak tulajdonosai a nálunk 1$ évben megállapított oltalmi időből a háborús éveket elvesztették, ugy hogy az oltalmi idő tényieg nem 15 év. Ezeket kárpótolni méltá-