Jogállam, 1919 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1919 / 1-2. szám - Szociálpolitikai feladataink

SZOCZIÁLPOLITIKAI FELADATAINK. I I I iparban törvényesen biztosítani (Svájcz, Norvégia, Portugál, Szerbia stb.), a vasárnapi munkaszünetet helyreállítani, illetve a számos kivételnek mellőzésével tényleg megvalósítani. Az ipari mérgek elleni küzdelmet is tovább kellene kiépíteni, kapcsolatosan a fehér foszfornak az 1906. évi berni egyezmény alapján való kipusztitásával. IV. Az uj idők szellemét nem elégítjük ki, ha a fennálló liberális munkaviszonyt a törvényes munkásvédelemmel bizonyos irányokban korlátozzuk vagy a munkásbiztositással kiegészitjük, hanem ezt alapjaiban kell a társadalom érdekének megfelelően kiépíteni. A legfontosabb ide tartozó feladat a munkásság kollektív beavatkozásának biztosítása a munkaviszonyba: a koalic^iójog védelme, a szakszervezetek teljes elismerése, s a közigazgatásba való bevonása, a munkásszabályszerződéseknek jogi szabályozása, az üzemi kötelező munkásválasztmányok, és a munka-, illetve munkáskamarák megteremtése utján. Ott, a hol a munkásságnak munkaviszonyai és kulturális állapota folytán nem lehet az önsegélyt demokratikusan megszervezni, a hatósági minimális bérszabás rendjét kell megvalósítani. Magyarországon az ipari és kereskedelmi alkalmazottaknak az 1872. és 1884-ik évi ipartörvények nem tiltják többé a szakszervezkedést, de kivételes intézkedésekkel korlátozzák annak a gyakorlatát. Az utóbbi ipartörvény 162. §-a egyenesen ösztönzi a hűtlen elemeket a kölcsönös megállapodásoktól való visszalépésre, a 164. §. pedig kivételesen szigorú büntetésekkel sújtja a szervezkedési politika eszközeit. A «Munkásaink szakszervezeti joga és mozgalma» czimü tanulmányomban (L. Közgazdasági Szemle 1905. és 19 ió. évf. és Das Koalitionsrecht in Ungarn. Archív für Sozialwissenschaften 1908. évf.) kimutattam azokat a gyülekezési és egyesülési jog terén tett kivételes kormányzati intézkedéseket, a melyeket a különböző kormányok a legutóbbi időig önkényesen alkalmaztak, a törvényesen megengedett szervezkedési és sztrájkjognak tényleges elnyomására. Azon nagy politikai átalakulások után, a melyeket a világháború