Jogállam, 1919 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1919 / 1-2. szám - Szociálpolitikai feladataink

98 D? FERENCZI IMRE Nem lehet kétséges, hogy az uj alapokon létrejövő népképviseleteknek hatalmukat elsősorban a dolgozó néperők helyzetét gyökeresen megjavitó törvények sürgős megalkotására kell felhasználniok. A birtokos osztályok okos érdeke is azt kivánja, hogy a társadalom erős s^oc^iális átszervezése bármennyire radikális, de békés törvényes uton sikerüljön. Különben a négyéves háború fegyelme alatt elnyomott, de most ujabb szenvedések által veszélyesen felfokozható vak egyéni ösztönök kíméletlenül fognak megnyilatkozni. A «bellum omnium contra omnes» Oroszország viszonyainak tanúsága szerint nemcsak kultúránkat, de mindannyiunk életét esztelenül fenyegetheti. Mindezeknél fogva a most kialakulóban lévő termelési és jövedelem eloszlási rendnek legfőbb szempontja mentől több egyénnek, mentől nagyobb jóléte, egészsége és kultúrája kell hogy legyen. Nemcsak a dolgozó osztályok gazdasági, egészségi és kulturális érdekeit közvetlenül szolgáló embervédelmi intézkedéseket kell lehetőleg mielőbb megalkotni, de az ipari termelés átszerelése békeiparrá, a földnélküli mezőgazdasági népesség telepítése, a háborús terhek fedezését szolgáló pénzügyi politika és a nemzeti jövedelem jövendő eloszlását közvetve szabályozó egyéb törvényeknek is ezt a vezető szempontot kell uralniok. A szocziálpolitika csak most szűnik meg a politika kisebb-nagyobb jelentőségű részterülete lenni: az osztályközi viszonyok közérdekű állami szabályozását jelenteni. A jövendő szocziálpolitikája az állami élet irányításának egésq területét ugy belső,,, mint külső vonatkozásokban át fogja ölelni, a hagyományos politikát teljesen ujjá teremtő, vehető szemponttá fog válni. A szocziálpolitika nemcsak a nemzeti politika gerincze lesz, de a békés nem^etkö^i politikának is egyik legfőbb feltételévé válik. A nemzetek közötti gazdasági versenyt, annyi háborús komplikáczió főokozóját, a jövőben alig lehet majd a népek munka- és életviszonyainak rovására folytatni. A demokráczia és népjóléti alkotások terén vezető népek nem fogják tűrni, hogy maradi nemzetek tőkés osztályai a maguk javára használják ki