Jogállam, 1919 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1919 / 1-2. szám - A nemzeti átalakulás problémája

9o LÁNYI BERTALAN utóbb azonban valamennyien az emütett törvény liberális intézkedéseinek teljes és igazságos végrehajtásában látták és keresték nemzetiségi aspiráczióik megvalósítását. A háború terheiben és küzdelmeiben a nemzetiségek a haza hü polgáraiként vették ki a maguk részét, sőt a midőn a csehek elsőizben léptek fel a csehszlovák államalakitásnak, az osztrák hivatalos körök által nemcsak türt, de sokban elő is mozditott tervével és ennek a tervnek kapcsán a magyar államterület egy részének annektálásával: ez a terv a tótajku lakosság körében visszhangra nem talált, sőt a külön tót nemzeti individuálitás szempontjából ellenhatást is szült. Bízvást el lehetett tehát mondani, hogy a magyarországi nemzetiségek nagy része igényt tart ugyan a megfelelő autonómiára, de a magyar állam kötelékéből kiválni nem kíván.* Most, a háború után, egyszerre megváltozott a helyzet. Ugy tűnik fel a dolog, mintha a nemzetiséglakta területek arra volnának prasdesztinálva, hogy a magyar állam kötelékéből kiváljanak és vagy külön államokat alkossanak, vagy más államokhoz csatlakozzanak. Vájjon ez a feltevés a tényeknek megfelel-e, az most még kétséges. Ez idő szerint nincsen pozitiv adat, hogy ezt az államcserét az önrendelkezési jog alanyaként elismert illető népelemek kívánják, vagy hogy azt a győztes ántánthatalmak már elhatározták. Kétségtelen azonban, hogy ennek a kérdésnek egész komplexuma a békekonferenczia egyik kimagasló tárgya lesz. Ugyanazért helyén és idején való mindazokat a momentumokat felderíteni, melyek a kérdés megoldásánál számításba jöhetnek. Kétséget nem szenved, hogy a helyzet elmérgesedéséhez nagyban hozzájárult az a mód, a hogy a nemzetiségi kérdést a múltban kezelték. A mi az 1868 : XLIV. t.-cz. végrehajtását illeti, igaz ugyan, hogy ez a törvény ugyanolyan alakban jött * V. ö. Jászi Oszkár: A nemzeti államok kialakulása és a nemzetiségi kérdés 488. és köv. 1. Lgyanaz: A monarchia jövője. 15. és 52. 1.