Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 1-2. szám - Aktív és passzív választójog

DR. RASSAY GYULA Az aktiv és passzív választójog szabályainak életbelépése. A törvényjavaslat 34. §-a szerint a választókerületek és székhelyük ujabb megállapításáról külön törvény fog rendelkezni. A 176. §. 2. bekezdése értelmében az aktiv és passzív választójognak a törvényjavaslatban foglalt szabályai a választókerületek és székhelyük ujabb megállapításáról szóló ezen törvény életbelépésének napján fognak életbelépni. Minthogy a törvényjavaslat szerint a választójog gyakorolhatása azon alaki előfeltételtől van függővé téve, hogy a választó a választók névjegyzékébe fel legyen véve, az aktiv választójog szabályainak a választókerületek és székhelyük ujabb megállapításáról szóló törvény életbelépésével egyidejűleg megkezdődő életbelépése természetesen egyelőre csupán arra szoritkozhatik, hogy a választói névjegyzékek az aktiv választójognak a törvényjavaslatban foglalt szabályai szerint szerkesztetnek. Csakis a törvényjavaslat rendelkezéseinek megfelelő névjegyzékek elkészülése után hatályosulhat az aktiv választójognak a törvényjavaslatban elfogadott rendszere azáltal, hogy a képviselők választásánál mindazok szavazati jogot gyakorolhatnak, a kiknek a törvényjavaslat szerint választójoguk lesz. A törvényjavaslat 52. §-a az aktiv választójog uj szabályainak megfelelő névjegyzékek elkészítésére a választókerületek és székhelyük ujabb megállapításáról szóló törvény életbelépésének időpontjától számitott egy évi határidőt szab, a mely határidő elteltével a törvényjavaslat 176. §-a értelmében az uj névjegyzékek minden esetre érvényessé válnak; a belügyminiszter azonban, mihelyt az összes kerületek névjegyzékei véglegesek, a névjegyzékek érvényessé válására megfelelő korábbi időpontot állapit meg. Mindaddig, mig a törvényjavaslat rendelkezéseinek megielelő uj névjegyzékek érvényessé nem válnak, a dolog természete szerint az esetleg tartandó képviselőválasztásoknál az aktiv-