Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 1-2. szám - Aktív és passzív választójog

72 DR. RASSAY GYULA vényjavaslat a legtöbb jogczimre oly igazolási módot állapit meg, a mely mellett az érdekelt közreműködése teljesen nélkülözhető. 4. A férfiak választójogának minden egyes jogczime a polgároknak nagy tömegét öleli fel, a minek következtében a jogcímek egymást keresztelik olykép, hogy ugyanaz a választó rendszerint több jogczimnek is megfelel. E körülménynek a választójog igazolását megkönnyítő hatása nyilvánvaló. Ugyané hatása van annak, hogy a férfiak választójogának legfontosabb jogczimei (a negyedik elemi népiskola czenzusa és a katonai szolgálattal kapcsolatos jogczimek) állandó jellegűek, nevezetesen arra nézve, a ki e jogczimeknek megfelel, többé el nem enyészhetnek. VII. A törvényjavaslat 3. §-ának 1. bekezdése szerint annak, a kit az 1874: XXXIII. t.-czikk alapján készült utolsó választói névjegyzékbe, nevezetesen a választóknak az 1914. évre érvényes névjegyzékébe jogerősen felvettek, választójoga van mindaddig, a mig változatlanul fennáll a régi jogcíme abbai\ a községben (város), a melynek névjegyzékébe az 1914. évre felvették. Az idézett §. 2. bekezdése értelmében e korlátozás nélkül van választójoga annak, a kit az 1914. évre érvényes névjegyzékbe az 1874 : XXXIII. t.-cz. 2. §-án alapuló régi jogosultság (nemesség stb.) jogczimén vettek fel. Bár a választójogot, mint közjogi jogositványt illetőleg szerzett jogokról szigorúan véve nem lehet szó, mégis mind az i848:V. és az erdélyi 1848:11. t.-czikk, mind az 1874: XXXIII. t.-czikk, legutóbb pedig az 1913: XIV. t.-czikk a választójog ujabb szabályozása alkalmával gyakorlati okokból továbbra is érvényben tartották a megelőző választójogi törvényben levő jogczimeket azokra nézve, a kik már az előző törvény alapján választók voltak. Ily átmeneti jellegű rendelkezés a törvényjavaslat most idézett 3. §-a is, a mely ép ezért tulajdonképen kivül áll a törvényjavaslat választójogi rendszerén és a melynek gyakorlati